Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

7/2. 1881. március 24-én tartott folytatólagos rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 185/a. A folytatólagos közgyűlés összehívása március 26-ra - 186. Középítési szabályrendelet részletes tárgyalása

60 d.) kisajátítás útján. Szabályok az egyes esetekre nézve: a.) új építkezést csak a megállapított szabályozási vonalon lehet foganatosítani. Az ez esetben köv

etendő eljárást jelen rendszabályok 11. §-a szabályozza.” Folytatása azonban e szakasznak következőképpen állapíttatik meg: "Ha a szabályozás alatt álló telken a tulajdonos építeni vagy az ott már meglevő épületeken lényegesebb átalakításokat kíván eszközölni, ebbeli jogaiban, ha egyébként a jelen szabályrendelet követelményeinek megfelel, és a szabályozási tervnek az ilyen telket illető része végrehajtásában elodázható, őtet korlátozni nem lehet. Ha azonban a szabályozási terv ezen részének végrehajtása elodázható nem lenne, avagy egyéb fontos köztekintetek az építkezésnek, esetleg az átalakításnak ellene szólnának, az esetben a tulajdonos ezen jogainak gyakorlásában megakadályozható, tartozik azonban a főváros ezen esetben a vonalba eső terület tekintetében a kisajátítási eljárást az építkezési engedély megtagadásával egyidejűleg nyomban megindítani." A jelen §. b.) alpontja a tanácsilag is pártolt bizottmányi szövegezés alapján az első kikezdés második részének elhagyásával olyképp állapíttatik meg, hogy kifejezést találjon benne, miszerint a terjedékek kártalanítás mellett engedtetnek át, hogy a kártalanítási összeg egyezségileg állapíttatik meg, és hogy a becsárral meg nem elégedő fél a rendes bírósághoz utasíttatik. A b.) alpont szövege e szerint következő lesz: „b.) Telekfelosztásoknál: Telekfelosztások foganatosítására csak oly feltétel alatt engedtetik m

eg, ha folyamodó tulajdonos az új utcák vagy terek létesítésére vagy meglevők szabályozására szükséges területeket megfelelő kártérítés mellett egyidejűleg átengedi, és a főváros nevére utcatérül telekkönyvileg lejegyezteti. A kártalanítási összeg a telekfelosztási engedély kiadását megelőzőleg, mint annak egyik feltétele, egyezség útján hatóságilag állapíttatik meg; a megállapított összeg kifizetése a szélesbítésre eleső területekért, amint a telkek a szabályozási vonalon bekeríttetnek, azonnal, az új utcák nyitására szolgáló területekért azonban tényleg csak akkor fizettetik ki, midőn a már megnyitott és a közforgalomnak átadott, vagyis járható állapotba helyezett és járdával ellátott utca homlokzata felerészben ki van építve. A becsárral meg nem elégedő fél igény keresetével a rendes bírósághoz fordulhat, de ez esetben a telekfelosztási engedély nem adatik meg. Az általános szabályozási tervben meg nem állapított, hanem a felosztó tulajdonos által saját telkeinek nagyobb értékesítése érdekében hatósági engedély m

ellett nyitott új utcák egész területe minden kártalanítás nélkül ingyen adandó át a fővárosnak.” A jelen §. c., és d.) alpontjai a tanácsi szövegezés szerint állapíttatnak meg, oly módosítással, hogy a c.) pont m

ásodik kikezdéséből e szavak "

és kártérítésre joguk nincsen

", kihagyandók. E szerint a c.) alpont lesz: „c.) Az utcák burkolása alkalmával. Midőn valamely utca végleges burkolattal és járdával elláttatik: az a végleges lejtszíni magasságra emelendő; vagyis ez alkalommal a megállapított lejtszíni szabályozás végrehajtatik; s a fennálló házak kapuküszöbe is a tulajdonos által felemelendő; Lejtszíni szabályozások végrehajtását az ez által érintett házak tulajdonosai nem gátolhatják, ha házuk eltemettetnék, és emiatt azok pinceablakait vagy az ajtókat, padlókat és ablakokat emelni kényteleníttetnék is. Egyébiránt ily esetekben, amennyiben a helyi körülmények megengedik, nemrég épült házak leh

etőleg kímélendők.” Ez után azonban felvétetik és megállapíttatik a következő új kikezdés: