Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

15/2. 1881. július 7-én tartott folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 423/a. A közraktárak kezelésére vonatkozó szerződés

186 1. Tárgy és időtartam. Budapest főváros, mint a létesítendő közraktárak és elevator tulajdonosa, azokat s az azokhoz tartozó egész telepét az 1942. évi július hó 1-jéig terjedő időtartamra a raktározási üzlet céljából az ajánlattevők által tervbe vett vállalatnak kizárólagos használatába adja át, mindazon jogokkal és kedvezményekkel, melyekkel a főváros bír. 2. A főváros tulajdonjoga. Az említett területnek s a már felépített vagy még felépítendő helyiségeknek üzletbe való átbocsátása folytán a főváros tulajdonjogán semmiféle változás sem történik, s ez a vállalat részéről a szerződésben határozottan elismertetik. 3. A közraktárakba fektetett tőke megtérítése. A vállalat visszatéríti a fővárosnak a közraktárak létesítése körül felmerült és a jövőben még felmerülendő mindazon kiadásokat, ide értve a közraktári ügy tanulmányozása, a tervek beszerzése, az építés vezetése és ellenőrzése körül felmerült kiadásokat, valamint a befektetett tőke időközi kamatait is, amelyek a fővárosnál a közraktárak számláján az eszközlendő végleszámolások eredményéhez képest előírva lesznek. A megváltási ár lefizetése az egyes építmények átadása, illetőleg az azokba tényleg befektetett előállítási költségek arányában történik, úgy, hogy valamennyi építménynek tényleges átadása után az egész megváltási ár a vállalat által a főváros javára kiegyenlítendő. 4. A megváltási ár kamatoztatása és a főváros részesedése a nyereményben. Az előbbi pontban megállapított megváltási ár részbeni compensatiója gyanánt kötelezi m

agát a főváros, hogy a vállalat javára harminc éven át azon esetben, ha a raktározási üzletből eredő mérlegszerű tiszta jövedelem a megváltási ár 5 %-át nem fedezné, a hiányt egy vissza nem térítendő járulék által évenkint kiegészíti. E járulék azonban — bármily nagy legyen is a hiány — az évi 50.000 o. é. [osztrák értékű]forintot meg nem haladhatja. Ha ellenben a raktározási üzlet tiszta mérlegszerű nyerem

énye a megváltási árnak 6 %-át túlhaladná, ezen nyeremény 50 %-a a főváros javára esik. A vállalat az évi járulék mérvének megállapítása céljából évenkint elkészítendő s a fővárosnak előterjesztendő forgalmi számadás terhére következőket lesz jogosítva beállítani: a.) a közraktári telep igazgatási költségeit, beleértve a központi igazgatás költségeit is (lásd a közraktári albizottsági jelentés b. alatti m

elléklete I. tételének 1–9. pontjait); e címen azonban évi 35.000 forintnál magasabb összeg fel nem számítható; b.) leírások címén, éspedig: gőzgépek és kazánok, transmissiók és hidraulikus felhúzó gépek után 5 %-ot; az elevator egyéb gépészeti berendezése után 3 %-ot; a tartányok és vasszerkezeti részek után 2 %-ot; c.) a megváltási ár tő

ke törlesztését 60 évi időtartam és az évi törlesztési részlet 4,5 %-os időközi kamatoztatásának alapul vétele mellett; d.) az épületek fenntartása és az üzleti kiadások címén az évenként tényleg felmerült s okmányilag igazolt összegeket. Az ezen alapelvek szerint elkészült s a vállalat részvényeseinek közgyű

lése által helybenhagyott mérleg a fentebbi határozatokra nézve irányadó. Azon esetben, midőn a vállalat összes üzleteiből származott nyeremény az alapszabályok értelmében egybeállítandó mérleg szerint oly összeget tüntet fel, hogy a részvényeseknek 8 %-nyi osztalék osztathatnék ki, azon évben a főváros semmi járulékot sem köteles fizetni, még azon esetben sem, ha a raktározási üzlet nyereménye nem fedezi a megváltási ár 5 %-át. 5. Támogatás a fő

város részéről.