Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1881

12. 1881. május 25-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 310. Jegyzőkönyvhitelesítés - 311. A főpolgármester előterjeszti a kiküldött bizottmány jelentését a trónörököspár budapesti látogatásáról

142 fogyatkozásait feledtesse el Fenségtekkel azon érzelmek megmérhetlen bensősége, amelyek annak hódolatteljes átnyújtását kísérik. A főváros közönsége Fenségtek iránt táplált változatlan érzelmeinek minél méltóbb kifejezést óhajtván adni, nem mulaszthatta el a magasztos öröm e napjait az emberszeretet egy tényével is megörökíteni. E nemes cél által vezéreltetve a Király Asszonyunk Őfelsége dicső nevét viselő leányárvaházban tíz árva leány befogadására újabbi alapítványt tett, s azon alázatteljes kérelemmel járul Fenségtek elé, hogy e tíz alapítványi helynek Fenséges Főherceg Asszonyunk nevéről leendő elnevezését kegyelmesen megengedni méltóztassanak. Hisszük és reméljük, hogy ez alázatos kérelmünk teljesítése Fenségtek nem

es szívének hajlamával találkozni fog, s kérjük az ég urát: árassza Fenségtekre mindenható kegyelmének egész tárházát és tegye részesévé Fenségteket a földi lét minden örömének s zavartalan boldogságának." Rudolf trónörökös fő

herceg Ő Cs. és Kir. Fensége erre következőleg méltóztatott válaszolni: "Mélyen meghatva mondok — kedves nő

m nevében is — köszönetet a magyar főváros lakóinak lelkesült fogadtatásunkért s a legtisztább szeretet boldogító jelenségeiért, miket drága emlékül fogunk szívünkben örökre megőrizni. A szeretet és valódi ragaszkodás nagybecsű kifolyásaként hálás örömmel fogadjuk e díszes nászajándékot is, mely fényes tanúságot tesz a magyar művészet nagyszerű haladásáról. A legnagyobb készséggel adja kedves nő

m beleegyezését, hogy az egybekelésünk emlékére tett jótékony alapítvány nevét viselhesse. Közöljék Uraim küldő

ikkel meleg köszönetünket és biztosítsák a főváros közönségét változhatlan vonzalmunkról és őszinte rokonszenvünkről." Ezután Stefánia főhercegnő Ő Cs. és Kir. Fensége az őszinte érzelem elfogult hangján tiszta magyar kiejtéssel következő szavakkal fordult a küldöttséghez: "Mély megindulással jöttem Magyarország fővárosába, mely lelkemnek annyi szent emléket nyújt. Ez vala dicső

ült nagyatyám kedvenc lakhelye, ez jó anyám édes szülőföldje, melyet már zsenge koromban szeretni tanított. Szívem mélyéből köszönöm tehát s az öröklött szeretet egész teljességével viszonozom jó kívánataikat." Felesleges mondanom, hogy Őfenségeiknek mindkét alkalommal adott kegyes válaszaik kitörő lelkesedéssel fogadtattak, és hogy különösen Őfenségének, a Főhercegasszonynak édes hazai nyelvünkön elmondott, szívből fakadt kegyes válasza a legnagyobb lelkesedésre ragadta az egész bizottmányt, mely hosszas éljenzésekben nyilvánult. Május 20-án Őfenségeik m

agas megjelenésükkel szerencséltették a Nemzeti Színházban tartott díszelőadást. Május 21-én tartatván a főváros törvényhatósága által rendezett polgári bál, a trónörökös főhercegi pár Őfenségeik ezen bált szintén magas megjelenésükkel megtisztelni kegyeskedtek, és ez alkalommal a fenséges Főherceg Asszony a fővárost azon kiváló tiszteletben és kitüntetésben méltóztatott részesíteni, hogy a nászajándékul felajánlott és elfogadott ékszert először kegyeskedett használni és viselni, mely kegyességért kötelességemnek ismertem mély hálánknak s köszönetünknek kifejezést adni. Május 22-én a Népszínházban tartatván a díszelőadás, Őfenségeik ezen díszelőadást is magas megjelenésükkel méltóztattak megtisztelni, és az előadás végéig ott maradni. Egyébiránt ugyane napon a délelőtti órákban S

tefánia Főherceg Asszony Ő Cs. és Kir. Fensége az Őfelsége, a Királyné dicső nevét viselő leányárvaházat is méltóztatott legmagasabb látogatásának szerencséjében részesíteni, és azt minden részleteiben