Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1880
7. 1880. március 22-23-án folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 179. Rudolf trónörökösnek eljegyzése alkalmából küldött felirat átadásáról főpolgármesteri jelentés
78 Ezen kölcsönnek törlesztésére 33 éven át éspedig kamatokra 5 %-tóli, – tőketörlesztésre 1 2/10 %, összesen tehát 6 2/10 % igényeltetvén, évenkint megkívántatik 372.000 forint. Ennek részbeni fedezésére szolgálandnak a következő jövedelmek: 1.) a közraktárakra és elevátorokra a Pénzügyi s Gazdasági Bizottmány javaslata szerint felhasználandó 900.000+1.300.000=2.200.000 forint befektetési összeg után várható 4 %tóli=88.000 forint. 2.) a Duna balparti /pesti/ vízművek kiterjesztésére szükséges 600.000 forint után várható 37.200 forint 3.) a budai vízmű után a közgyűlés által elfogadott jövedelmezőségi számítás szerint várható tiszta bevétel 100.000 forint; összesen 225.200 forint, marad további fedezetlen 146.800 forint, mely a főváros közjövedelmeiből az évenkint megállapíttatni szokott költségelőirányzat keretén belül lesz fedezendő. Az építkezés ideje alatt, amikor a hasznot hajtó közművek még mit sem fognak jövedelmezni, az évenkinti 372.000 forint törlesztési összeg részben az évi fel nem használt kölcsönpénzek gyümölcsöztetéséből nyerendő kamatok által, – részben pedig a jövedelmező közművek terhére, évenkint jelentkező s így ezek számlái terhére írandó interkalaris kamatok által lesznek fedezendők; ami ezek után fedezetlen marad, az építkezés ideje alatt is a közjövedelmekből lesz fedezendő, mire nézve kell, hogy évenként a költségelőirányzat összeállításánál gondoskodás tétessék. A Tanács azon javaslatát és előterjesztését illetőleg, hogy a fővárosnak eddigi 6 %-os kölcsönei, jelesül a 3 és 5 milliós kölcsön adósságai, egy felveendő nagyobb kölcsönművelettel egyidejűleg és kapcsolatosan a kötvények beváltásával 5 %-tóli kölcsönre konvertáltassanak, – kijelenti a közgyűlés, miszerint ezen előterjesztést a mostani kölcsönügytől külön tárgynak tekinti és annak érdemleges tárgyalásába nem bocsátkozik, hanem felhívja a Tanácsot, hogy ezen nagy jelentőségű kérdést a Pénzügyi és Gazdasági, valamint a Jogügyi Bizottmány által tárgyaltatván, ezt alaposan tanulmányozza, annak előnyeit vagy hátrányait, valamint kivihetőségét jogi szempontból is tüzetesen derítse fel, s ebbeli tanulmányok alapján javaslatot terjesszen elő. Végül a közgyűlés hivatkozva jelen határozatának végső pontjára, mely szerint a kívánalmakat ki nem elégítő kórházak állapotára való tekintettel a kor követelményeinek megfelelő egy kórház építéséről ezen kölcsön felvételénél saját részéről hozandó áldozat útján is kíván gondoskodni, mely intézkedése által azonban a fenn forgó szükségnek csak részben fog elég tétetni; tekintve, hogy főleg az ország fővárosában, hol a kórházakba az ország minden részéből, sőt külföldről származó betegek, a helybeli illetőségű betegeket túlságos számmal meghaladják, – az államnak a betegek elhelyezéséről és ápolásáról gondoskodni egyik fő feladata, holott ez irányban a fővárosban lévő kórházakat a főváros építtette és szerelte fel s emellett a tápdíjak nagymérvű előlegezésével a főváros házipénztára súlyosan terheltetik: ily körülmények közt, a közgyűlés felkéri a m. kir. belügyminiszter úr ő nagyméltóságát, hogy méltányolva a főváros által hozott nagy áldozatokat, miként már rendezett államban, úgy a fővárosban is, – miként Pozsony városában történt, – egy állami kórház felépítése iránt annyival is inkább intézkedni méltóztatnék, hogy az egyetemi kórodák [kórházak] egy nagy állami kórházzal összeköttetésbe hozatva, rendeltetésüknek teljes mérvben felelhessenek meg. A határozat hozatalára elnök főpolgármester úr által, a fentebbiek értelmében feltett kérdés után foganatba vet név szerinti szavazásnál annak elfogadása mellett,
