Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1878
2. 1878. január 23-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 20. Strohmayer Ferenc fővárosi bizottsági tag halálának bejelentése, érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítése - 21. Előterjesztés a Duna áradása elleni intézkedésekről
8 20. Strohmayer Ferenc fővárosi bizottsági tag halálának bejelentése, érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítése [14.] [Előterjesztés] Elnök úr szomorú kötelességet teljesít, midőn a fájdalom érzetétől áthatva a fővárosi bizottság egy kitűnő tagjának, a köztiszteletben állott Strohmayer Ferenc úrnak f. évi január hó 19-én történt elhunytát bejelenti; Strohmayer Ferenc úr egyik legrégibb és legbuzgóbb tagja volt a képviselőségnek, ki különösen a közintézetek terén gyakorolt buzgó munkássága által magának általános elismerést szerzett, nemes szívében minden jótékonysági szózat visszhangra talált, kitűnő tulajdonai sokkal ismertebbek, semhogy részletesebb elősorolásra szorulnának, a közgyűlés osztatlan érzésének vél kifejezést adni, midőn indítványozza, hogy a boldogultnak érdemei a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíttetvén, a közgyűlés részvétének és fájdalmának kifejezés adassék. [Határozat] A közgyűlés ezen gyászjelentést fájdalmas érzettel veszi tudomásul, mert a boldogult Strohmayer Ferenc úr személyében a fővárosi törvényhatóság egy oly kitűnő tagját nélkülözi, ki a fővárosi közintézetek terén gyakorolt munkássága által a közügynek s az emberiségnek kitűnő szolgálatokat teljesített, s ki jeles tulajdonaival párosult szerénysége által polgártársainak szeretét, tiszteletét és becsülését teljes mértékben kiérdemelte. 21. Előterjesztés a Duna áradása elleni intézkedésekről [15.] [Előterjesztés] Kamermayer Károly polgármester úr felszólalván előterjeszti, miszerint már harmadízben szomorú kötelességet teljesít, midőn hivatalosan bejelenti, miről a t. bizottság tagjainak már tudomása van, a Dunának gyors áradását s ennek következtében a fővárost ismét fenyegető veszélyt, még f. évi január hó 7-én, tehát a fenyegető veszély beállta előtt a tanács a két évvel ezelőtt is működött vészbizottmányt kiküldötte, mely Kada Mihály alpolgármester úr elnöklete mellett minden irányban a szükséges előóvintézkedéseket megtenni igyekezett; a védgátak szakértők közbenjöttével vizsgálat alá vétettek, a gépek kijavíttattak, ezen intézkedések közepette vasárnap napja, f. é. január hó 20-án du. a Belügyminisztérium részéről azon értesítést vette, hogy Esztergom táján a Duna annyira áradt, hogy ezen áradás az 1838. évi áradásra emlékeztetett, ezen rendkívüli áradásról azonnal értesítette a vészbizottmány elnökét, minek folytán az emberileg tehető óvintézkedések megtétettek, különösen a zsilipek elzárattak, a szivattyúk a Duna jobb és balpartján működésbe hozattak. A Duna vasárnapról hétfő re rohamosan áradván, a tanácsot hétfőn délelőtt egybehívatta, mely rendkívüli ülésben a vészbizottmány működése állandósíttatván, a vész tartamára teljhatalommal felruháztatott; a fővárosnak a vész által fenyegetett kerületeibe a tanács egyes tagjai a rögtöni intézkedések megtételére s az óvintézkedések folyton szemmel tartására kiküldettek. Ez ideig baj a vizafogói védgátot és néhány csatorna beszakadását kivéve nem történt. A vizafogói védgátnak a kellő időben el nem készíthetése nem a tanács mulasztásának róvható fel, hanem két magánfélnek a szükséges telek kisajátítása iránt tett akadályainak, a tanács a veszély hírére inkább kész volt a várost esetleges birtokháborítási perbe bonyolítani, mint a várost veszélynek kitenni, már január hó 8-án elkezdette ezen telek részén is a gát építtetését: mikor a rohamos áradás híre jött, a vár- és térparancsnokság szíves és készséges közvetítése folytán a gát hátralevő részének kiépítése 1200 katona igénybevételével siettetett, de a víz 21'-nyi áradása felülhaladta az emberi erőt s a víz a még nem kész töltésrészeken a Váci út Rákos ároki részén átömlött s a terület egy részét elöntötte. A beállott apadás folytán a munka újra folyamatba tétetett s a legnagyobb eréllyel
