Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1878
20. 1878. augusztus 21-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 485. Az elemi és polgári iskolák rendkívüli és heti szünnapjainak szabályozása
184 485. Az elemi és polgári iskolák rendkívüli és heti szünnapjainak szabályozása [281.] [Előterjesztés] Közoktatásügyi bizottmányi s tanácsi előterjesztés: az elemi és polgári iskolák rendkívüli és heti szünnapjainak megállapítása iránti szabályzat tárgyában. [Határozat] Az iskolai évi nagy szünidőnek áthelyezése folytán a rendkívüli szünnapok újabb szabályozása, illetve megállapítása szükségessé válván, a főváros egyesítése folytán alkotott viszonyok és a közoktatásügy érdeke pedig a rendes heti szünnapok egyenlősítését a főváros területén igen kívánatossá tevén, a közgyűlés az iskolai szünnapokat következőképpen állapítja meg: Mindenek elő tt kijelenti, hogy az alkotmányos érzületnek és az uralkodó iránti hűség és hódolatnak a zsenge ifjúi kebelben felébresztése végett a rendkívüli szünnapok közé felvétetik az uralkodó király születése, illetve miután ez jelenben szintén a nagy szünidőre esik, annak neve napja. Ellenben, minthogy a farsangi szünnapok az I. félévnek a II-től elkülönítésére szolgáltak, az évi nagy szünidő áthelyezése miatt pedig a 2-dik félév február 1-sejével veszi kezdetét, a Farsang hétfője és keddje az iskolai szünnapok sorából töröltetik; ellenben Kisasszony (szeptember 8.) napja, mely a fővárosban átalános népünnep jellegével bír, melyben a lakosság nagy része a fővárost környező virányokba vonul, a szünnapok közé felvétetik. Ehhez képest a rendkívüli szünnapok következőleg állapíttatnak meg: 1. Az uralkodó koronás király születése és 2. neve napja; 3. Új év napja (a közönséges évi naptár szerint); 4. Vízkereszt (3 király) napja; 5. Gyertyaszentelő nap (február 2.); 6. Gyümölcsoltó boldogasszony napja; 7. Nagy Csütörtök; 8. Nagy Péntek; 9. Nagy Szombat; 10. Húsvét Vasárnapja; 11. Húsvét hétfője; 12. Áldozó Csütörtök; 13. Pünkösd vasárnapja és 14. Hétfője; 15. Úrnap; 16. Péter-Pál napja; 17. Kisasszony napja; 18. Mindszentek napja; 19. Halottak napja; 20. Boldogasszony fogantatása napja; 21. Ádám és Éva napja; (Karácson est); 22. Karácson ünnepe; 23. István vértanú napja; 24. Szilveszter napja. Ehhez járul még 25. egy rendesen május havában eső és minden évben a fővárosi tanács által megállapítandó mulató nap, melyet a gyermekek szüleik, rokonaik stb. körében tölthetnek; azonban az iskolából a gyermekek tömegesen és egész nap mulatásra a szabadba nem vezethetők; fennhagyatik azonban a tanítók buzgóságának, hogy a természet megismertetése végett iskola után a magasabb osztálybeli gyermekekkel időnkint sétát tehessenek a szabadba. A tanács által évenkint engedélyezendő májusi mulató nap a tanítók részére is szabad napul szolgálván, ezen kívül a tanítóknak semmi szín alatt s így a tanító testület vagy tanítói egyletek kérelmére sem engedélyezhető mulatásra valamely szünnap. A heti rendes szünnap vasárnap és csütörtök; éspedig kiterjesztetik ez a volt Ó-Buda me zőváros területére is, hol eddig a tanítás nagy hátrányára szombat és vasárnap, tehát két nap egymás után volt a szünidő. A július és augusztus hónapokra eső évi nagy szünidőn és a fentebbiek szerint megállapítandó heti rendes és 25 rendkívüli szünnapon kívül egyéb szünnapok vagy vallási körmenetek folytáni általános szünetelések bármily cím alatt nem tarthatók, sem nem engedélyezhetők; kivéve, ha a magas kormány vagy Budapest főváros törvényhatósága vagy sürgős esetekben a főváros tanácsa valamely nagy fontosságú ok miatt egyéb rendkívüli szünetet engedélyezendőnek tartanának. Magától érthetőleg bármely vallást követő egyes tanulók vallási hitszertartási ünnepeiken az iskolai előadásoktól elmaradhatnak anélkül, hogy ily kimaradás nekik beszámíttatnék. Családi öröm- vagy gyászünnepélyek eseteiben a gyermekeknek adandó fél vagy legfeljebb egy napi szünidőről, úgy a tanulóknak egyéb rendkívüli okok miatti iskolamulasztásáról, tekintve ennek igazolásáról a népiskolai hatóságok számára 22.126/1877. sz. alatt kiadott
