Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1878
15. 1878. június 5-6-7-én folytatólagosan tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 354. Közraktárak és elevátorok építése
134 [Határozat] A közgyűlés ezen táviratokat tudomásul veszi s napirendre tér. 354. Közraktárak és elevátorok építése [202.] [Előterjesztés] Tárgyaltatott folytatólag az építendő közraktárak és elevatorok ügye. [Határozat] Az évi segélyösszeg maximumának megállapítása után a közgyűlés a bizottmány és tanácsnak a 10 pontra vonatkozó javaslatát oly módosítással fogadja el, hogy az évi segély nem a részletes költségvetésben kitüntetett, hanem a vállalat létesítése után igazolandó, tényleg befektetett tőke után 3 %, azaz három százalékkal fizettessék, magától értetődvén, hogy ezen összeg a 150.000 forint évi subventiot semmi szín alatt meg nem haladhatja; és hogy a közraktárakba s elevatorokba érkező áruk minden vámmázsája után 5/10 krajcárban megállapított városi díj is aranyban szedessék és annak árfolyama úgy, mint a vállalat díjainál állapíttassék meg. Ehhez képest a 10-ik pont akkép módosúl, hogy a czégnek nyújtandó pénzbeli segély az általa bemutatandó s a f. é. 128. sz. közgyűlési határozat 10-ik pontjához képest a fővárosi hatóság által e czélra kiküldendő szakbizottmány részéről felülvizsgált és helyesnek talált tervek végrehajtása után a vállalat létesítésére tettleg befektetett, s aranyban számított tőke után fizetendő 3 %, azaz három százalékban állapíttatik meg; oly megjegyzéssel, hogy az elevator és mind a hat raktár azonnal lesz kiépítendő. A fentebbi módon megállapított évi segély 150.000 azaz egyszázötvenezer forintot meg nem haladhat, s az építkezés befejezésétől számítandó 33 /harminczhárom/ éven át fizettetik oly módon, hogy az első évi részlet a közraktári telepnek teljesen elkészülve a forgalom részére lett átadásakor és üzletbetételekor azonnal egészen kiszolgáltatik, a második évi részlet fele pedig a második segélyezési év közepén s a többi részlet mindig félévről félévre a 33 éven belül mindaddig fog fizettetni, míg a közraktári telep üzletben lesz. A főváros a közraktárakba és elevátorba érkező áruk minden vámmázsája után szinte aranyban számítandó 5/10 krajczár városi díjat szed. Ezen pont megállapítása után a bizottmányi és tanácsi javaslat további pontjai sorrendben tárgyalás alá vétetvén, miután a közraktárak építésére szánt, – és a czég használatába átengedendő területre vonatkozó 1-ső pont oly formán javasoltatik módosíttatni, hogy Meiggs & Church czég a néki adandó használati jogot az ingatlanságokra bekebeleztethesse, mely bekebelezett jogra azután felül kebelezések is eszközölhetők lesznek, a közgyűlés tekintettel arra, hogy azon terület, melyen a közraktárak építése terveztetik, a főváros tulajdona, és 24 milliomos kölcsönből építendő rakpart jövedelmei pedig az 1870:X. tc. szerint a fővárosi alap javára fordítandók, ily körülmények közt kijelenti, – hogy a főváros törvényhatósága ezen fontos vállalat országos érdeke szempontjából reményli, hogy a magas kormány a törvényhozásnál az engedélyt, s illetőleg azon kedvezményt kieszközlendi, miszerint a közraktárakkal kapcsolatosan építendő rakpart a közraktári területhez csatoltassék és mint a főváros tulajdona, telekkönyveztessék. – mely tekintetben a magas kormánynál a szükséges lépések megteendők lesznek. Az 1-ső pont tehát az előrebocsátottakhoz képest oly formán fogadtatik el, – hogy a főváros tulajdonaképen telekkönyvileg bekebelezendő közraktári területre, s az azon tervezett építményekre az elevator és közraktárak befejeztével a vállalkozó czég használati joga a szerződésben foglalt feltételek és korlátozások egyidejű kitüntetése mellett bekebelezhető, – és ezen jogra felülkebelezés is eszközölhető leend.
