Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1876
13.11876. május 3-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 213. A belügyminiszter jóváhagyja Urbán József gyógyszerésszé választását a Külső-Terézvárosba - 214. Az 1872: XXXVI. tc. virilis képviseletre vonatkozó 26. §-ának kiterjesztése a többi városi törvényhatóságra - 215. A bukovinai magyarok hazatelepítését támogató Pest megyei felirat támogatása tb. - 216. A zálogra való kölcsönzésről alkotandó szabályrendelet tb.
76 16. § A cselédszerzési intézetek tulajdonosai a cselédszerzésért járó díjakat tartalmazó árszabást kötelesek magyar nyelven, ezen kívül tetszésük szerint más nyelven is, intézetük helyiségében könnyen felismerhető helyen kifüggeszteni. 17. § Az árjegyzék az illető iparhatóság által láttamozandó. 18. § Cselédkönyvvel el nem látott cselédek közvetítése tilos. Kéményseprés: 19. § A kéményseprő ipar gyakorlata a főváros területén munkakerülethez nincsen kötve, hanem szabadon gyakorolható. 20. § Az iparigazolvánnyal ellátott kéményseprő iparos az illető iparhatóságnál félévenként bejelenteni köteles: a.) mely házban vállalt munkát; b.) hány kéményt vállalt tisztításra minden egyes kerületben; c.) a kéményseprést személyesen vagy segédei által fogja-e gyakorolni. 21. § Tűzvész esetén azon kéményseprő iparos és segédei, kik azon házban, hol a tűz kiütött, a munkát végzik, mihelyt a tűzvész tudomásukra hozatik, a helyszínen megjelenni tartoznak. 22. § A tűzvész helyén annak közelében lakó más kéményseprők is megjelenni tartoznak s a tűzoltóparancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosítást megadni kötelesek. 23. § A kéményseprő minden házban, hol a kémény sepretését eszközli, minden oly körülményt, melyet a munkáról észlel, s melytől tűzveszély támadhat, a háztulajdonos vagy helyettese tudomására juttatni s amennyiben ez a szükséges óvintézkedéseket megtétetni elmulasztaná, ezen körülményt az illető ker. elöljáróságnál feljelenteni köteles. 24. A kémény sepretése minden hónapban egyszer eszközlendő. 25. § A kéményseprő iparos amennyiben üzlete gyakorlatát beszüntetni kívánja, köteles azt négy héttel ez előtt, az illető iparhatóságnál bejelenteni. Zálogra való kölcsönzés: 26. § Aki a főváros területén zálogra való kölcsönzési üzletet iparszerűleg akar gyakorolni, az 1872:VIII. te. 1., 2. és 3. §-aiban foglalt kellékek igazolásán kívül a fővárosi tanácsnál 10.000 forint, azaz: tízezer forint készpénz vagy a budapesti tőzsdén jegyzett árfolyam szerinti állami vagy az állam által biztosított értékpapírok, óvadékképes magyar jelzálog levelekben, fővárosi kötvényekben vagy a községi pénzek elhelyezésére alkalmas pénzintézetek betéti könyvecskéiben az iparigazolvány kiszolgáltatása előtt biztosítékul letenni tartozik; ennek megtörténtét az elsőfokú iparhatóság előtt, az iparigazolványért jelentkezni, igazolni és ezen teljes értéket a hatóság felszólítására három nap alatt kiegészíteni tartozik. Ezen biztosíték a letevő javára, a fennálló hatósági szabályok szerint kezeltetik s az üzlettel érintkezésbe jövő közönség netáni károsodásainak biztosítására s az üzlettulajdonos ellen kimondott bírságok fedezésére szolgál. 27. § A már fennálló üzletet előleges bejelentés nélkül más helyre áttenni tilos. 28. § A zálogüzlet tulajdonos fióküzleteket és közvetítő intézeteket is tarthat; azonban azok mindegyikéért külön-külön éppen úgy, mint a főüzletért, 10.000 forint, azaz tízezer forint biztosítékot letenni tartozik; a fióküzletek felett feltűnő helyen, a főüzlet tulajdonosának neve, továbbá a fióküzletnek száma alkalmazandó.
