Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1876

16.2 1876. június 16-án folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - 360. Hiller Latinovits Ida felfolyamodása a telkén át vezető gyalogút tb. - 361. Feiwel Lipót felfolyamodása a reá kiszabott 100 forint bírság elengedéséért - 362. A fővárosi pénztárak vizsgálata körüli eljárás szabályozása - 363. Árvaszéki előterjesztés a régi gyámpénztári kölcsönök és a Kölcsönzési Szabályzat tb.

128 4. Minthogy az Árvaszék és részben a tanács részéről a f. évi 208/kgy. sz. a. megállapított Kölcsönzési Szabályzat oly pontjainak módosítása, illetve kiegészítése is hozatott javaslatba, melyek ellen a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úr észrevételt nem tett, ennélfogva a közgyűlés csak az észrevételezett pontok tárgyalására szorítkozva, tekintettel arra, hogy erdő és kerteknél az azokon levő művelési ág ellenőrzése, illetve tűz vagy más kár elleni biztosítása lehetetlen, pótlólag kimondatik, hogy az erdők és kerteknél az azokon levő művelési ág a becsértékbe nem számíttatik, s a kölcsönzési szabályzat 1 §-a ez értelemben egy új kikezdésssel kiegészíttetik. 5. Ugyancsak az 1. § szabatosabb szövegezése céljából következő szavai: „de rendszerint csak első helyen való bekeblezés" kihagyatnak, és helyökbe a szakasz végére következő új kikezdés tétetik: „Ha a gyámpénztári kölcsönért folyamodó által jelzálogul felajánlott ingatlan már terhelve van, csak oly összeg szavazható meg, mely az előző terhekhez hozzáadva, ezekkel együtt a felajánlott ingatlanban szabályszerű biztosítékát találja." 6. A szabályzat 7 §-a ekként egészíttetik ki: „s amennyiben a két becsű meg nem egyeznék, alapul a kisebb eredményt venni." 7. Kimondatik, hogy a 12 §-nak a.) és b.) pontjai esetében a kölcsön nemcsak visszakövetelhető, hanem visszakövetelendő, tekintettel egyúttal azonban az Árvaszék javaslatában foglalt indokokra, ezen §-hoz következő új kikezdés: „Ha azonban a végrehajtási eljárás folyamán a mulasztott cselekmény pótlólag teljesíttetnék, s a hitelező Gyámpénztár és az adós között az előbbi állapot helyreállíttatnék, a kölcsön továbbra is meghagyható." fűzetik. 8. A 14. § c.) pontja helyébe ezen pont határozottabb szövegezése gyanánt következő vétetik fel: „Ha a kölcsön újonnan építendő házra kéretik, az építési terv s a költségelőirányzat bemutatandó; a megszavazott kölcsön utalványozása ez esetben csak az építés haladásának mérvéhez képest történhetik, vagyis akként, hogy az utalványozott összeg a foganatosított építkezésben, mely a tanács részéről kiküldött által megvizsgálandó lesz, már szabályszerű biztosítékát találja." 9. Minthogy ezen szabályzat csak azon készpénzre vonatkozik, mely a gyámpénztárban együttlegesen kezeltetik, vonatkozás nélkül az egyes - külön előírt - tömegekre, ennél fogva a 17. § a.) pontjában foglalt intézkedés által sem a szülőnek a törvényben gyökerező azon joga, hogy gyermekeinek vagyonát kezelheti, nem érintetvén, sem az Árvaszéknek az egyes árva tömegek feletti rendelkezési jog nem korlátoztatván, kijelentetik, hogy a 17. §-nak a.) pontja csak azon szülőkre vonatkozik, kik gyámpénztári kölcsönért folyamodnak, s hogy e tekintetben, miután az egyes árvatömegeknél követendő eljárás az árvaszék eljárási szabályzatába tartozik, a kölcsönzési szabályzat kiegészítésének szüksége fenn nem forog. 10. Ezen határozatnak 3-8. pontjai értelmében a f. évi 208/kgy. sz. a. megállapított kölcsönzési szabályzatnak 1., 3., 7., 12., 14. és 19. §§-ai módosított és kiegészítetteknek kimondatnak, s a 6. § második kikezdésében a „vonatkozólag" szó után a következő, s elnézésből kimaradt kifejezés: „évenként" beszúratik. Egyúttal ezen, valamint a f. évi 152/kgy. határozat azon része, mely szerint az eddig kiadott kölcsönöknél a kamatláb 6 6/10 %-ban, az ezentúl kiadandó kölcsönöknél pedig 7 %-ban megállapíttatott, a Letétpénztárból kiadott s kiadandó kölcsönökre is, éspedig a jelen szabályzatban az árvapénztári kölcsönökre nézve elfogadott törlesztési módozatok kiterjesztetnek.