Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1875

7. 1875 március 24-én tartott rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 236. A Lipót utcai új városház építési történetének emlékirata

112 Miklós, Véber Antal és Koch Henrik elismert szakértő tekintélyekből álló bizottságot kért fel annak megbírálására; a bizottság a tervezet s a költségelőirányzat áttanulmányozása után egyhangúlag kijelenté, hogy mindaz, ami terveztetett szükséges, mert az a művezető által felfogott eszme kifolyása, s kivitelének részleteit képezi; bármi rész elhagyása a művészet iránti szűkkeblűség s az egésznek hatását sértené, a művészi egészet csonkítaná meg; költség tekintetében talán 5-6 ezer forint megtakarítás lenne eszközölhető ugyan, de csakis a szoliditás, összhangzat és művészi egység rovására, márványutánzás által: de e megtakarítás csak színleges, mert rövid idő múlva beállana a felette költséges és a közigazgatási ügykezelés rendes menetét is akadályozó javítgatások sora. Ily szaktekintélyek és saját szakértő tagjainak nyilatkozata alapján meggyőződött arról a bizottmány, hogy a tervezet, úgy amint van - kiviendő habár a kiadási többlet nem jelentéktelen. Hogy tehát a tervet foganatosítani lehessen a bizottmány indokolt jelentést tett, a közgyűléshez. Ugyanis minden bármily csekély városi építkezésnél, ha mégoly csekély is, 10% szokott a költs

égvetés összegén felül fölvétetni, és megszavaztatni, előre nem látott esetekre való figyelemből: az új költségvetés sietve történt összeállítása alkalmával azonban ez véletlenségből kimaradván, ez alkalommal nem ugyan 10%, de csakis 5%-nak megfelelő 35.000 forintnak megszavazása kéretett s a közgyűlés által 1873. április 16-án 15.419. sz. a. minden észrevétel nélkül meg is szavaztatott. E közben megalakulván a Budapest és Óbuda városok egyesítése folytán létesült főváros hatósága, az új közigazgatási épület további vezetésére minden építkezésnél szokásos házi bizottmány megalakíttatott a régi tagokból; újonnan még Lechner Lajos osztatott be. De e bizottmánynak tevékenysége fő

leg az épület teljes elkészültének siettetésére szorítkozhatott; miután a közgyűlési tanácskozásoknak a Redout termeiben tartása s főleg a bálok, hangversenyek folytán tapasztalt kellemetlenségek miatt, nem különben a Városházán lévő helyiségeknek elégtelen volta miatt a panaszok napról napra sűrűbben és élénkebben hangoztattak; miért is az épület, melybe a Középítési Bizottmány és Mérnöki Hivatal már 1873. év június havában beköltözött; az újon alakult ügyosztályok és segédhivatalok által már 1874. év első feléig egészen használatba vétetett, a főlépcső és terem azonban ez ideig teljesen elkészülhető s felszerelhető nem volt. Emellett a bizottmány egyéb kevésbé fontos dolgokon kívül a közgyűlés tanácsi és társalgó terem, valamint a ruhatár bútorainak, csillárainak s a fém öntésű betétek és díszrácsozatoknak elkészíttetése körül járt el, ezeket azonban e helyütt részletesebben felsorolni ez alkalommal nem szükséges, miután a tett intézkedések már az egyesült főváros a Tek. Közgyűlésnek annak idején beterjesztettek, s általa jóvá is hagyattak. III. Kívánatosnak mutatkozik megemlíteni az építkezés költségeit. Az épület végleges felülvizsgálására s a végszám

lák hitelesítésére a szokásos úgynevezett szerintézési bizottság kiküldetett ugyan már Haris Sándor fővárosi bizottsági tag elnöklete alatt, - ez azonban munkálatát eddig be nem mutathatta: minél fogva rendszeres és részletekig pontos számadás ma még elő nem terjeszthető. Rendelkezésre állott adatok szerint azonban a a költségek kerek számban következő áttekintést nyújtanak. Megszavaztatott: 1871. évben, fő

összeg, beleszámítva a művezetési kiadásokat 747.140 forint