Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

5.1 1874. február 18-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [98.] 111. A királyi kisebb haszonvételi és kegyúri jogok átvétele

33 d.) a malomjog Óbuda város területén nem gyakoroltatván, a vadászati jog pedig az 1872. VI. t. c. által szabályozva lévén, e tekintetbeni intézkedésnek szüksége fenn nem forog; e.) az átadó uradalmi igazgatóság által a piaci és helypénzszedési és vásári jog átadásáért a főváros irányában fenntartott kártérítési igénye, s még kevésbé azon eljárása, mely szerint a partjavadalmi jog átadását teljesen megtagadta - jogosultnak egyátalában el nem ismerheti, mert hazai törvényeink értelmében ezen jogok is a kir. kisebb haszonvételekhez tartozván, miután a főváros rendezését tárgyaló 1872. év 36. t. c. 138. §. nyíltan rendeli, hogy a kir. kisebb haszonvételek a főváros tulajdonába átbocsájtatnak, s a regálejog természetén azon állítólagos körülmény [hogy az a] földesúri jogon, illetőleg törvény vagy kiváltságos levél alapján gyakoroltatik, mit sem változtat, miután továbbá a nmts. m. k. pénzügyminiszter úr m. évi november hó 13-án 56.315. sz. alatt kelt intézményével ezen regálék egyikének [azaz] a helypénz szedési jog átadását maga is világosan elrendelte, nem lehet kétség az iránt, hogy ezen ugyanazon alapon gyakorolt hasontermészetű jogok és a főváros tényleges egyesítése napjától kezdve tulajdonilag a fővárost illetik és a fővárosnak minden megváltás vagy kártérítés nélkül átadandók; Minthogy tehát a nevezett uradalmi igazgatóság az eljárt bizottmány tiltakozása dacára a helypénzszedési jogot csak kártérítési igényeinek fenntartásával adta át, a partjavadalmi jog átadását pedig további utasítás vételéig megtagadta, a közgyűlés elhatározza, miszerint ezen regálé jogoknak a főváros javára megváltás nélkül leendő haladéktalan átadásának elrendelése iránt a m. k. belügyminiszter úr, mint az 1872. évi 36. t. c. végrehajtója felterjesztésben megkerestessék; f.) ámbár a kegyúri jog a földes úri jognak kifolyása nem lévén, az a földes úri jogok átruházásával a fővárosrak egyúttal át nem szállott és mint önálló jog reá csak külön átruházás utján háromoltatnék, mindazonáltal, tekintve, hogy a főváros a többi rom. kat. egyházak felett tényleg kegyúri jogokat gyakorol, mely okból tehát a fővárosra nézve nem lehet közömbös az, hogy az óbudai egyház e tekintetben kivételt képezzen, az ezen egyház feletti kegyúri jog a kincstár kívánságához képest átvétetik ugyan, azonban csak azon világos feltétel alatt, amennyiben a m. k. kincstár mindazon kötelezettségeinek, melyek őt részint mint volt földesurat, részint pedig mint kegyurat az úrbéri viszonyból eredőleg az óbudai egyháziskola és egyházfi irányában terhelik, az úrbéri viszonyok folyamatban lévő rendezése alkalmával eleget teend; g.) végül az átvett jogok után 1873. évi november 17-től mint a főváros tényleges egyesítése napjától kezdve az átadásig járó jövedelmekre és a vonatkozó terhekre nézve, az átadó koronauradalom és az átvevő főváros közötti kölcsönös leszámítás és kiegyenlítés eszközölhetése céljából egy vegyes bizottságnak kiküldése célszerűnek találtatván, e bizottságba a főváros részéről egy számvevőségi tisztviselő, továbbá Véninger Ferenc, dr. Hoffmann Pál és Fuchs Gusztáv képviselő urak azzal küldetnek ki, hogy a koronauradalmi igazgatóság részéről kiküldött tagokkal egyetemben a szükséges számviteli munkákat megtévén, a munkálat eredményét a tanácsnak mutassák be. A m. k. belügyminiszter úrhoz intézendő felterjesztés a közgyűlésből felterjesztendő; ezen határozat többi ponjainak végrehajtása a tanácsra bízatik.