Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

30.1 1874. december 2-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [770.] 822. Jálics Ferenc örökösei 200 frt-ot adományoznak az Erzsébet leányárvaház részére - [771.] 823. Schweiger Adolf interpellációja az Újvárosháza nagyterme padjainak emelvényen történő elhelyezése tb. - [772.] 808. Felirat az adók kivetésére és behajtására vonatkozó törvényjavaslatok tb.

289 20. A 4. § második részének d) pontját innen kihagyatni, a § első részébe átvétetni óhajtjuk, mivel a törvényjavaslatban tervezett eljárás insolid mérlegek készítését és fictiv osztalékok kiadását mozdítaná elő, szóval a vállalatok solid kezelését lehetetlenné tenné. 21. A 4. § második részének f) pontja helyett az 1868. XXVI. t. cikkre vonatkozó rendszabályok szövege: 'az adóköteles vállalatban fekvő alaptőke kamatai' lenne felveendő, mert ellenesetben a 4. § 1. részének b) és d) pontjai ülusoriusokká válnának. 22. A 4. § 2. részének g) pontját kihagyandónak, s e szakasz első részének h) pontját [a] végén ekképp véljük kiegészítendőnek: 'Fizetésképpen, vagy a jelenleléti jegyekért járó összegek és osztalékok'. Ugyanis a vállalatok másképp kénytelenek volnának igazgatósági tagjaiknak feltétlenül állandó fizetéseket engedélyezni, s a hanyag igazgatósági tagokat is feltétlenül díjazni és ennek folytán veszteséget mutató évben is a fizetést átalában kiadni; holott sok vállalatnál, ha veszteséget szenved, a jelenléti jegyekért osztalék nem jár. 23. Végül a méltányosság követeli, hogy a 9. §-ba még felvétessék; hogy amennyiben a vállalat első évi jövedelme az alaptőke 4 %-os kamatjánál kisebb, az alaptőke 4 %-os kamatja után túlfizetett adó visszatérítendő; mert nem követelhető senkitől, hogy nem valódi, hanem fictiv vagy feltételezett jövedelem után adózzék. III. 'A tőkekamat és iáradékadóról szóló' törvényjavaslatra nézve általánosságban nincsen észrevételünk; azonban van a részleteket illetőleg mindjárt a 24. 2. § 4. pontjának szövegezésére nézve, mely szerint az országban egy évnél rövidebb ideig tartózkodó idegenek tőkejövedelmei a tőkekamat és járadékadó alól ugyan menteseknek nyilváníttatnak, de ki nem mondatik, hogy az országban egy éven túl tartózkodó idegenek külföldön fekvő ház-, földbirtokból, stb. származó, s ott küldöldön meg is adóztatott jövedelme, az 1. § rendelkezése, illetőleg a szóban forgó adó alá nem esik. Tekintve, hogy az országnak érdekében áll az idegen intelligentiát és munkaerőt, valamint az idegen tőkepénzeseket is az országba vonzani, s azoknak az itt tartózkodást lehetővé tenni: tiszteletteljes véleményünk oda irányul, hogy a kérdés alatt levő szakasz 4. pontjába a jövedelmi adóra vonatkozó rendszabályok 11. §-a felvétessék, illetőleg kimondassék, miszerint az itten tartózkodó idegenek azon jövedelme, melyet külföldről élveznek és mely külföldöm már meg van adóztatva, itt meg nem adóztatható. 25. Hasonlag az 1. § 2. és 3. pontjára nézve a hozandó törvény szövegébe felveendőnek véljük, hogy amennyiben valamely tőketulajdonos mint hitelező vagy földbirtokos, mint bérbeadó hitelesen kimutatja, hogy adósától a kamatot vagy bérlőjétől a bérösszeget be nem hajthatja, ezen elveszett kamat vagy bérjövedelem után kivetett adó törlesztendő. Kétségtelen ugyanis, hogy senkitől, általa tényleg nem élvezett jövedelem után adófizetés nem követelhető; ezen elven alapszik a törvénynek azon intézkedése is, hogy a háztulajdonos javára, ha a házában előforduló laküresedést bejelenti, a kérdéses lakrész bérjövedelme után kivetett házadó elengedtetik. 26. Nem tarthatjuk továbbá célszerűnek az 1. § 2. pontjában foglalt azon intézkedést, mely szerint a takarékpénztári betétek kamatjai a betevő terhére adó alá vettetnek. Pénzszűk viszonyaink között teljesen indokoltnak tartjuk azt, hogy a takarékpénztárak intézménye lehetőleg gyámolíttassék, a takarékossági hajlam minden kitelhető módon előmozdítassék, s nem véljük méltánytalan eljárásnak azt, ha pénzeiket a takarékpénztárakba helyezők némi kedvezményben részesíttetnek azért, mert tőkéiket nem uzsorás kamatot hozó kölcsönzésre fordítják. 27. A 2. § 9. pontja azon magyarázatot is eltűri, hogy a részvényesek az illető vállalatból nyert osztalék után magadóztathatók akkor is, ha az illető részvénytársulat jövedelme már meg