Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

30.1 1874. december 2-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [770.] 822. Jálics Ferenc örökösei 200 frt-ot adományoznak az Erzsébet leányárvaház részére - [771.] 823. Schweiger Adolf interpellációja az Újvárosháza nagyterme padjainak emelvényen történő elhelyezése tb. - [772.] 808. Felirat az adók kivetésére és behajtására vonatkozó törvényjavaslatok tb.

288 Ha mindazonáltal mégis a javaslat eredeti szerkezete fogadtatnék el, méltóztatnék legalább az a)-h) alatt felsorolt 8. tételhez, mely a bevételből levonható összegeket tartalmazza, még egy 9. pontot hozzáadni, mely szerint: c) levonható végül mindazon költség, kiadás vagy veszteség, mely[ek] (mint például: szenvedő kamatok, értékpapírveszteségek, termény-árcsökkenések, biztosítási kártalanítások, stb.) az üzlet folytatásából erednek. Minthogy azonban a 4. §-t jelenlegi szerkezetében helyesnek nem tartjuk, kötelességünk annak egyes részleteire tiszteletteljes észrevételeinket előterjeszteni. 15. A 3. §-ban foglalt azon intézkedést, hogy az adókivetés alapjául csak a megelőző év jövedelme vétetik, nem oszthatjuk, mert magánvállatoknál a megelőző három év jövedelemátlaga szolgál az adókivetés alapjául, s nincs ok arra, miért történnék ettől eltérés a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok- és egyleteknél. Ellenkezőleg, a tervezett intézkedés a vállalatok jövedelme után befolyó adóösszegekben évről-évre jelentékeny fluctuatiót eredményezne, s a kincstár bevételeire nézve előleges megbízható kiszámítás e tekintetben lehetetlenné válnék. Másrészt oly vállalatok, melyek egyik évben jelentékeny jövedelmet eredményeztek, a következő évben esetleg nagyobb veszteségeket szenvedve, a megelőző év nagy jövedelme után kirótt nagyobb összegű adó befizetése által e mostoha évben kétszeresen lennének igazságtalanul terhelve. 16. A 4. § első részének e) pontjában a szöveget, 'ha a társulat' szavaktól kezdve teljesen elhagyni kérjük azért, mert különben a vállalatok kényszerítve lennének az üzlet[i] év végén kétes követeléseiket feltétlenül törleszteni, tehát a törvény a vállalatok rossz fizető adósait feltétlenül jutalomban részesítené; holott a vállalatok különben kétes követeléseiknek kisebbnagyobb részét talán behajthatnák, s e behajtott kétes követelések, mint jövedelem meg lennének adóztathatók, míg ellenkezőleg így, mind a vállalatra, mind a kincstárra nézve veszendőbe mennek. 17. A 4. § második részének a) pontjára nézve kérjük, hogy az a § első részébe áttétessék, s az alapítási és szervezési költségek levonása a megadóztatás alá eső nyers jövedelemből megengedtessék. A vélemény mellett szól azon körülmény, hogy különben a vállalatok kényszerülve lennének az alapítási és szervezési költségeket mindjárt az alaptőkéből és nem mint kívánatos, az alaptőke érintetlenül hagyásával, évi részletekben a jövedelemből törleszteni. 18. A 4. § második részének b) pontját a § első részébe hisszük felveendőnek. A nyers jövedelemből általában feltétlenül meg kell engedni a köteles kiadásoknak levonását; az adó pedig kiválóan köteles kiadás. 19. A 4. § második részének c) pontját következőleg kérjük szövegeztetni, illetőleg módosíttatni: 'az üzlet kiterjesztését célzó új befektetésekre és beszerzésekre fordított, s az üzleti tőke gyarapítására szolgáló kiadások, nemkülönben a tartalékalapba az alapszabályszerű hányadon felül helyezett összegek'. Ugyanis technikai vállalatoknál a használatban levő gépeknek új találmányok folytáni felcserélése tökéletesebb szerkezetűekkel különben lehetetlenné tétetnék, holott az ily újabb találmányok folytáni új beszerzésekre fordított kiadás, mint a vállalat fennállhatására sokszor feltétlenül szükséges és elkerülhetlen, köteles kiadásnak tekintendő; másrészt az ennek folytán eladott tökéletlenebb szerkezetű készítmények befizetett vételára miatti jövedelem úgyis adó alá esik. A tartalékalapba az alapszabály értelmében helyezendő összegek pedig szintén köteles kiadást képeznek; s ha később új befektetésekre vagy osztalékra fordíttatnának, azon évben meg fognak adóztatni.