Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

24.1 1874. szeptember 23-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [616.] 671. Kassenszky József tanácsnok válasza Ország Sándor interpellációjára a pesti, budai és óbudai árvapénzek egyöntetű kezelése tb. - [617.] 672. Márkus Ignác interpellációja a Közvágóhídon történt tűzeset tb.

220 munkálatot teljesítő tisztviselőknek a házipénztárból leendő fizetésével, hivatali szállások kibérlésével, s több egyebekkel leend egybekötve; azon indítványt terjeszti a közgyűléshez, miszerint a közgyűlés ezen átiratot egyelőre tudomásul venni, egyidejűleg azonban azt a tanácsnak oly utasítással méltóztatnék kiadni, miszerint a tanács az iratnak minden egyes részletei végrehajtására megkívántató intézkedések iránt a legközelebbi közgyűléshez részletes javaslatot terjesszen elő. [Határozat] A közgyűlés elnöklő polgármester úr bejelentését tudomásul veszi, egyszersmind indítványát elfogadván, a Pesti Királyi Törvényszék elnökétől érkezett jelen átiratot azzal adja ki a tanácsnak, miszerint az abban foglaltaknak végrehajtására megkívántató intézkedések megtételére nézve a szükséglendő költségek kimutatásával egyetemben a legközelebbi közgyűléshez részletes javaslatot terjesszen elő. [616.] 671. Kassenszky József tanácsnok válasza Ország Sándor interpellációjára a pesti, budai és óbudai árvapénzek egyöntetű kezelése tb. [265/a.] [Előterjesztés] Kassenszky József tanácsnok Ország Sándor bizottsági tag által, f. hó 9-én tartott közgyűlésben a három egyesített város árvái pénzének különböző rendszer szerinti elhelyezése és gyümölcsöztetése tárgyában tett interpellatióra felelni kívánván, előadja, miszerint azon állítás, hogy a fővárossá egyesített 3 község árváinak pénzbeli vagyona különbféle képen helyeztetnék el, és gyümölcsöztetnék, tévedésen alapul, mert mihelyt a főváros egyesítése megtörtént, s a volt 3 árvapénztár egyesületért, azon időtől fogva minden árvának pénze egyöntetűleg, Pest városa által még 1872 évben életbe léptetett azon rendszer szerint helyeztetik el és kamatoztatik; melynélfogva azon nem féléves felmondásra, hanem 6 % kamat mellett, 32 évi törlesztés mellett kölcsönöztetnek ki, az árvák részére pedig 5 l

A % adatik ki. Utóbbi tekintetben csak húsz volt budai árva tesz kivételt, kik az ottan folytatott rendszer szerint jövedelmi adóval vannak terhelve. Ezekre nézve azonban az árvabizottmány úgy intézkedett, hogy a szabályszerű kamaton felül, jövedelmi adójuk arányához képest a fölös l

A %-ból kártalanítva lettek. Egyébiránt az árvaszék szervezése iránti tárgyalás folyamatban van, s úgy ez utóbbi különbözetnek jövőben megszüntetése, valamint az iránt is, hogy a tartaléktőke az eddig visszatartott l

A %-ból továbbra is növesztessék-e, a közgyűléshez javaslat fog előterjesztetni. Az interpellatiót tevő Ország Sándor bizottsági tag úr a közgyűlésben jelen nem lévén: [Határozat] Elnöklő polgármester úr által feltett kérdésre a közgyűlés Kassenszky József tanácsnok úr feleletét tudomásul veszi. [617.] 672. Márkus Ignác interpellációja a Közvágóhídon történt tűzeset tb. [266.][Előterjesztés] Márkus Ignác bizottsági tag a Közvágóhídon történt tűzeset alkalmából azon kérdést intézi, van-e a tanácsnak ezen tűzesetről tudomása, tett-e a tanács a tűz mi módon keletkezése iránt vizsgálatot, s kinek tulajdonítja azon mulasztást, hogy az elégett széna tűzkár ellen biztosítva nem volt, mi által a városnak 1000 frt-nyi kára keletkezett? Elnöklő polgármester úr a feltett kérdésekre kijelenti, miszerint a felemlített tűzesetről igenis van tudomása, és mind a tűz mi módon keletkezésére, mind pedig a kártérítés iránt azonnal meg is tette a szükséges intézkedéseket. A teljesített kutatások a tűz mi módoni keletkezésére nézve eddig, mint a tűzeseteknél legtöbb esetben történni szokott, eredményre még nem vezettek. Az épületben történt károk iránt azonban a város kártalanítva lesz, mert az épületek tűzeset ellen mind biztosítvák. így szokott biztosítva lenni ezen intézetnél minden készlet, még a jég is; és így fogott biztosítva