Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

17.1 1874. július 1-jén tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [446.] 492. Tavaszy Endre interpellációja a Közúti Vaspálya Társaságnak a Kétnyúl utcán és a Soroksári úton továbbépítendő pályája, ill. a Soroksári úti kisajátítások tb.

167 elnökéhez, hogy ezen vidék vízszükségében tett-e a tanács intézkedést, hogy az ottani vízhiányon segítve legyen? Kamermayer Károly polgármester úr azonnal válaszolva előadja, miszerint éppen a Zugligetben fennálló vízhiány, s a közönségnek szüksége indította a tanácsot arra, hogy magánosoknak, miután azok saját telkeiken vizet nem találtak, a városi tulajdont képező kültelkeken források kutatását a földesúri jog elismeréséért fizetendő egy arany mellett megengedte. Ha ily kutak ásása következtében azon eset állana be, hogy a szomszéd kútjának vize apadást szenvedne; fel van jogosítva nemcsak a szomszéd, hanem mások is a városi telken ásott kút vizének használatára. E mellett a tanács bizottmányt is küldött ki oly végből, hogy nyilvános kutak felállítása céljából forrásokat kutasson, s mihelyt ez javaslatát megtette, a tanács nem fog késni, hogy a lehetőségig mindent elkövessen ily közkutak felállítására. [Határozat] Elnöklő főpolgármester úr által feltett kérdésre a közgyűlés polgármester úr nyilatkozatát tudomásul veszi. [446.] 492. Tavaszy Endre interpellációja a Közúti Vaspálya Társaságnak a Kétnyúl utcán és a Soroksári úton továbbépítendő pályája, NI. a Soroksári úti kisajátítások tb. [195.] [Előterjesztés] Tavaszy Endre bizottsági tag úr szót kér, s előadja, hogy a Közúti Vaspálya Társaság már évek előtt folyamodott, sőt engedélyt is nyert a Kétnyúl utcán és Soroksári úton pályájának további építésére. Minthogy az ez ügyben folytatott tárgyalásokban folytonosan részt vett: annak minőségéről körülményes tudomással bír; [ezért] azon kérdést intézi a tanács elnökéhez: hol akadt fenn ezen ügy, és minő körülmények gátolják azt, hogy a Közúti Vaspálya Társaság ezen pályavonalat ki nem építheti? Kamermayer Károly polgármester úr azonnal válaszolva körülményesen előadja ezen pálya kiépítésére vonatkozó tárgyalások történetét, nevezetesen; hogy a társaság ezen pálya kiépítésére több év előtt, midőn t. i. a város általános szabályozási terve még meg sem volt állapítva, nyerte meg az építési engedélyt, mely időben a Malom utcától kifelé a Soroksári út jobb oldalán csak két ház lett volna a társaság által saját költségen kisajátítandó. Később a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a nagy közlekedésre való tekintetből a Soroksári útnak az említett ponton 12 ölre kiszélesbítését határozta el, mikoris abban történt megállapodás, hogy a nagyobb mérvet öltött kisajátítási költségek 1/3-át a város, 1/3-át a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1/3-át a Társaság viselje. Még később érkezett a m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium leirata, mely szerint az összekötő vaspályák Duna-parti teherfelvételi indóházának felépítése e ponton terveztetett, mely célból a kérdéses egész sor háznak a kormány általi kisajátítása szükségessé vált. Miután pedig Pest városának akkori hatósága azt jelentette ki, hogy az összekötő vaspályához szükséges városi területeket az állam részére ingyen engedi át, ezen átengedés kijelentéséhez azon határozott feltételt kötötte, hogy az általa hozott áldozat némi visszonzásául a Soroksári útnak 12 ölre kiszélesítéséhez szükséges terület mostmár a kormány által kisajátítandó területből ingyen engedtessék át a városnak. így került összefüggésbe a Soroksári útnak 12 ölre kiszélesítése, s ez által a közúti pálya ezen vonalának kiépítési kérdése a teherpályához szükséges területek kisajátítási és átengedési kérdésével. A közigazgatási bejárásról szóló jegyzőkönyv a m. kormányhoz annak idején felterjesztetett, s később ez ügyben feliratok is intéztettek, melyekre azonban másfél év óta válasz sem érkezett. íly körülmények közt polgármester úr indíttatva érezte