Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

14.1 1874. május 16-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [349.] 402. Az 1874. évi költségvetés tárgyalásának megkezdése: Házipénztár, Községi Alap, A.) Szükséglet, m.)-ig

116 bizottsági tagokat azon kijelentéssel nevezi ki, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése idejéről külön meghívásokkal fognak értesíttetni. [349.] 402. Az 1874. évi költségvetés tárgyalásának megkezdése: Házipénztár, Községi Alap, A.) Szükséglet, m.)-ig [141/a.][Előterjesztés] Elnöklő főpolgármester úr felemlítve azt, hogy ámbár az 1872. XXXVI. t. c. 90. §-nak 1. pontja a főváros költségvetésének minden évben november hó végéig megállapítását rendeli; a törvény ezen rendeletének megfelelni azon ok miatt nem állott a hatóságnak hatalmában, mert a főváros egyesítése és rendezése épen az érintett időben hajtatott végre; másrészt pedig azért sem, mert az egyesítés folytán az idézett törvény 18. §-a értelmében az előbbi Buda, Pest és Óbuda városok vagyonának és tartozásainak egyesíttetniök kelletvén, ezen már véghez vitt egységes kezeléséből felmerülő szükségletek és a fedezések megállapításának az egyesített főváros költségvetésében kifejezést nyerni és alkalmaztatni ugyanazon törvény értelmében múlhatlanul szükséges volt; mely körülmények okozták azt, hogy a fővárosnak első költségelőirányzata a számvevőség által történt összeállítása után a pénzügyi bizottmány és tanács által tárgyalva, a fővárosi bizottsági tagoknak kellő időben megküldés után csak most lett a közgyűlés elébe megállapítás végett előterjeszthető. Elnök úr azon meggyőződésnek adva kifejezést, hogy a bizottsági tagok összessége a fővárosi költségvetés tárgyának nagy fontosságától át van hatva, mert ennek célszerű megállapításától várható a fővárosi háztartás egyensúlyának fenntartása, - azon reménynek ád kifejezést, hogy ezen költségvetés letárgyalása a legnagyobb érdeklődéssel és buzgalommal fog végrehaj ttatni. [Határozat] A közgyűlés a fővárosi költségelőirányzatot mindenek előtt átalánosságban kívánván tárgyalni, ennek folyamában kifejlett beható vitatkozás különösen két elvi kérdés felé irányult. Egyike ezeknek egy célszerű költségvetés rendszerének megállapítása, melynek a főváros rendezett háztartásában alkalmaztatnia szükséges; másika pedig a takarékosság elvének alkalmazása. Minthogy azonban az említett irányokban az általános vita alatt határozott indítvány nem tétetett, s a közgyűlés ámbár az előterjesztett költségvetés rendszerét teljesen kielégítőnek nem találja is, - tekintetbe véve azt, hogy az átalakulás és az ennek következtében felmerült rendkívüli körülmények miatt egy új rendszer kidolgozása a költségelőirányzatnak elkészítését felette hátráltatta volna, s egy célszerűbb rendszer szerinti átdolgozással a költségvetés megállapítását immár tovább halasztani nem lehet; - ily körülmények közt az előterjesztett 1874. költségelőirányzatot részletes tárgyalás alapjául elfogadja, határozatilag kimondván: 1. a.) hogy a pénzügyi és gazdasági bizottmány már az 1875. költségelőirányzat számára - a jelenlegitől eltérő leg -, a számvevőséggel egyetértve - oly költségvetési rendszert dolgozzon ki, mely a főváros háztartásának egyszerű betekintés mellett könnyű áttekintését nyújtsa, jelesen pedig: a rendesek a rendkívüli rovatoktól határozottan különválasztassanak; b.) hogy a főváros vagyoni leltára felvétessék, és a cselekvő és szenvedő állapot abban tüzetesen kimondattassék; c.) a rendes szükségletek fedezéséül csak oly rendes bevételek vétessenek fel, melyekről a fővárosi hatóság feltétlenül rendelkezik; és mellőztessék e címen minden oly bevétel, mely a rendkívüliek közé tartozik;