Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1874

13.2 1874. május 7-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [340.] 335. A Budapesti Tanító Testület kérvénye tanszergyűjteményre adandó segély tb. - [341.] 332. A Duna jobb partján a vadászati jog házilagos kezelésbe vétele, valamint az arra vonatkozó szabályok tb.

113 [340.] 335. A Budapesti Tanító Testület kérvénye tanszergyűjteményre adandó segély tb. [137.][Előterjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. évi 28.296. sz. előterjesztése kíséretében a budapesti tanító testület kérvénye a tanszergyűjteményre adandó segély iránt. [Határozat] Jelen kérvény a mai napon 319/1874. kgy. sz. alatt kelt közgyűlési határozat által érdemleges elintézést nyervén, tudomásul vétetik, s az irattárba helyeztetni rendeltetik. [341.] 332. A Duna jobb partján a vadászati jog házilagos kezelésbe vétele, valamint az arra vonatkozó szabályok tb. 332. [137.][Előterjesztés] Tárgyaltatott a tanács f. é. 24.398. számú előterjesztése a Duna jobb parti részben a vadászati jog értékesítése iránt. [Határozat] Minthogy a Duna jobb parti vadászati jog kibérlése végett alakult magántársaság, dr. Havas Ignác bizottsági tag úr, mint az e tárgyban kiküldve volt albizottmány elnökének szóbeli kijelentése szerint bérleti ajánlatát időközben visszavonta anélkül, hogy a bizottmányilag megállapított feltételek alapján, újabb ajánlatot tett volna; ennélfogva a közgyűlés a tanácsnak f. évi 16.869. sz. alatt kelt előterjesztéséhez képest a Duna jobb parti vadászati jognak, addig is, míg a bal parti területre nézve jelenleg még fennálló bérleti szerződés lejártával a kívánt egyöntetűség a főváros egész területére elérhető lesz, házilag leendő kezelését határozza el, és a kezelés, nemkülönben a vadászati jognak gyakorlása körül az 1872. VI. t. c. határozmányain kívül még kisebb szabályok állapíttatnak meg: 1. A személy- és vagyonbiztonság érdekében a vadászat szőlőkben létező vagy létesítendő faültetvényekben, a Sváb-hegyen; Zugligetben [a] Szép Juhászné és Ferenc-halom vidékén; a Lipótmezőn a Sós-fürdők és tébolyda környékén a Kovácsi úttól a Hideg-völgyig, - vagyis általában villák, kertek, közlekedési utak és közmulató helyek közelében; az óbudai határon pedig, hol a vadászati terület csakis a puskapor-gyáron túl éjszak-nyugatra veszi kezdetét, a Lipthay-féle puskapor gyár környékén, a hajógyári szigeteken és a korona uradalom birtokán, valamint kukoricásföldeken a termés leszedéséig általában tilos; mely kivételes területek a vadászatra jogosítottak kellő figyelmeztetése végett a kibocsájtandó engedélyjegyek hátlapján részletesen kiemelendők, s egyúttal a helyszínen könnyen szembetűnő pontokon a szükséges számmal tilalomtáblák állítandók fel. Az itt fel nem említett vidékek képezik tehát azon területet, melyen a vadászat az 1872. VI. t. c. határozatai értelmében gyakorolható. 2. Csőszöknek, vagy más a külterület felügyeletére hivatott hatósági közegeknek, úgy vincelléreknek vadat elejteni nem szabad. E célból az említett hatósági közegek az eddig szokásban levő puska helyett, mely szolgálatukat [értsd: szolgálatuk szempontjából] különben is szükségtelennek és célszerűtlennek bizonyult, kétcsövű pisztollyal és ezen felül vadászkéssel látandók el. 3. Egy engedélyjegy díja 20 frt-ban állapíttatik meg; érvénye csak egy évre, illetőleg egy vadászati idényre terjed és másra sem ideiglenesen, sem végleg át nem ruházható, sem vadászat céljából ki nem kölcsönözhető. Ez utóbbi szabály ellen vétők engedélyjegy elkobzásán kívül még 50 frt-nyi pénzbírsággal fenyítendők. 4. A vadászati engedélyjegyek kiszolgáltatásával, valamint a vadászat gyakorlása körül untalan előforduló visszaélések és kihágások megfenyítésével a kerületi elöljáróságok