Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

7. 1873. december 10-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [83.] 93. Steiger Gyula indítványa a végleges vízműről adandó jelentéstétel tb.{216/74., 533/74., 598/74., 639/74., 777/74.} - [84.] 94. Közmunkaügy rendezése tb. adóbizottmányi és tanácsi jelentés{66/74., 165/74.}

81

[Határozat] Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatván, az indítványozott tárgyalások újból felvételére, s folytatására, nemkülönben a tárgyalások eredményének a közgyűlés elébe leendő terjesztésére Gerlóczy Károly 1. alpolgármester elnöklete mellett Szentkirályi Mór, Széher Mihály, Áldásy Antal, Say Mór dr., Vetsey Sándor, Végh János, Királyi Pál, Forgó István, Busbach Péter, Molnár Endre, Radocza János, Brüll Miksa, Radocsay Ferenc, Tavaszy Endre, Schuszter János, Weisz Bernát, Légrády István és Jármay Gusztáv bizottsági tagok, továbbá Csengey Endre t. főügyész és Lampl Hugó főszámvevő urakból álló bizottmány küldetik ki. Miről bizottmányi elnök úr hátirattal, a kiküldött tagok pedig jk. kiv.[jegyzőkönyvi kivonaton] [által] értesíttetni rendeltetnek. [83.] 93. Steiger Gyula indítványa a végleges vízműről adandó jelentéstétel tb.{216/74., 533/74., 598/74., 639/74., 777/74.} [96.] [Előterjesztés] Felolvastatott Steiger Gyula bizottsági tag úr indítványa a vízvezetéki ügyben folytatott tárgyalások adandó körülményes jelentéstétele, – s amennyiben szükségesnek mutatkoznék, az ide vonatkozó eddigi határozatok módosítása, – nemkülönben a 3 város egyesítése folytán a végleges vízmű mielőbbi létesítése iránt adandó javaslat végett, a polgármester elnöklete mellett egy 15 tagból álló külön bizottmány kiküldése iránt.

138

[Határozat] A felelevenített ügy érdemét illetőleg a közgyűlés ezen indítványt egyhangúlag elfogadja; – azon kérdést illetőleg azonban, vajon az indítványban foglalt külön bizottmány, vagy pedig a középítési bizottmány küldessék-e ki, – a közgyűlés a felállással véghez vitt szavazás eredményéhez képest határozatilag kimondja, hogy az indítványba hozott ügy tárgyalására a középítési bizottmányt küldi; – mely határozatról a középítési ügyosztály főnöke az indítványra vezetendő hátirattal értesíttetni rendeltetik. [84.] 94. Közmunkaügy rendezése tb. adóbizottmányi és tanácsi jelentés{66/74., 165/74.} [96/a.] [Elő

terjesztés] Felvétetett a keb. adóbizottmány és tanács jelentése a közmunkaügy rendezése tárgyában a magy. kir. közmunka s közlekedési minisztériumnak f. é. október 7-én 13.564. sz. a. kelt leiratára; – nemkülönben Kraszna és Moson megyék közönségének a közmunka természetbeni kiszolgáltatása ellen a m. k. közm. és közlekedési minisztériumhoz, és az Országgyűléshez intézett, s pártolás végett másolatban megküldött felirataikra.

139 bizonyos évek lefolytával a város tulajdonába mennének át.” A Hon. 1873. december. 11. Reggeli kiadás. Ld. a 79/1873. kgy. sz. pontot! 138 A pesti oldal vízigényét ebben az időszakban a működését még 1868-ben megkezdett (vö.: 12.378/1867. kgy. sz., június 19-én kelt Pest városi hat.), majd 1873-ban igazgatósággá szervezett (vö.: 33.163/1873. kgy. sz., augusztus 13-án kelt Pest városi hat.) ideglenes jellegű vízmű biztosította. A kutak keverten szállították a mesterségesen szűrt és szűretlen vizet, melynek minősége és az elégtelen vízmennyiség számos panasz, s közegészségügyi veszély forrása volt. Az új közgyűlés ezért 423/1874. kgy. sz. határozatával új létesítményi program kidolgozásának szükségességét mondta ki. A hetvenes évek szakmai vitáinak középpontjában a mesterséges vagy természetes szűrés kérdése állott. A kérdés a Wein János vízvezetéki igazgató javaslata nyomán, a természetes szűrés elvén 1881-ben létesült budaújlaki vízmű sikere nyomán dőlt el. Ennek nyomán vált lehetővé az 1893 és 1904 között létesített káposztásmegyeri beruzázás is. A hetvenes évek vonatkozó előterjesztéseire ld. a 216/1874., 311/1874., 402/3/1874., 423/1874., 425/1874., 497/1874., 533/1874., 560/1874., 598/1874., 639/1874., 777/1874., 191/1875., 318/1875., 592/1875., 615/1875., 849/1875., 850/1875., 158/1876., 393/1876., 552/1876., 679/1876., 864/1876., 208/1877., 612/1877., 644/1877., 647/1877., 865/1877., 118/1878., 181/1878., 434/1878., 605/1878., 556/1879., 966/1879., 143/1880., 231/1880., 330/1880., 364/1880. kgy. sz. pontokat! Vízművek, 1874.; Wein, 1888.; Vízművek, 1936. 1-15. pp. 139 Az egyesítési törvény a közmunka kivetésére és felhasználására nézve a Budán és Pesten az addig fennállott gyakorlatot hagyta meg. A főváros és a szomszéd községek közötti közlekedési utak és hidak készítése és jókarban tartása, a főváros és az érdekelt községek, ill. a megye közös hozzájárulásával volt biztosítandó; vita