Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

4.2 1873. november 18-án folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [46.] 54. Kijelölések a kerületi jegyzői állásokra{30., 56., 57., 65.}

51 Lung György „ 120 Wachtel Károly „ 119, a többi jelöltekre több-kevesebb szavazat. A harmadosztályú egy alügyészi állomásra: Pleskott Henrik „ 279 Beliczay Jónás „ 9 Sebastiany Károly „ 4 szavazat. A kerületi elöljárói állomásokra: I. kerület: Magyar Gyula úrra 288 II. „ Stangl János „ 288 III. „ Hoffmann Pál dr. „ 288 IV. „ Bekker Károly „ 216 V. „ Matisz Pál „ 288 VI. „ Zettner Ede „ 282 VII. „ Schön József „ 273 VIII. „ Radocsay Ferenc „ 282 IX. „ Dobronyi János „ 282 X. „ Zofahl András „ 262 s a különböző kerületekbe több jelentkezettre több-kevesebb szavazat.

94

[Határozat] Ehhez képest elnök főpolgármester úr harmad osztályú tanácsjegyzőkké: Rózsa Péter, Vesztróczy István, Kövér Kálmán, Sztankovits György és Vadász Ede; – harmad osztályú ügyésszé: Pleskott Henrik; – kerületi elöljárókká: Magyar Gyula, Stangl János, Hoffmann Pál dr., Bekker Károly, Matisz Pál, Zettner Ede, Schön József, Radocsay Ferenc, Dobronyi János és Zofahl András urakat megválasztottaknak kihirdetvén, kimondatott, hogy a most megválasztottak a tiszti esküt folyó hó 20-i közgyűlésen fogják letenni. [46.] 54. Kijelölések a kerületi jegyzői állásokra{30., 56., 57., 65.} [63.] [Előterjesztés] Elnök főpolgármester úr a 10 kerületi jegyzői állomásra a kijelölő választmány kijelölését következőkben hirdeti ki: I. kerületre: 1. Olhauser Pál 94 A törvény a tanács alsófokú szerveiként kerületi elöljáróságokat hozott létre, melyek élén a „szükségnek megfelelő számú” esküdttel, valamint a szintén a közgyűlés által választott jegyzővel az elöljáró állt. A kerületben végzendő hivatalos teendőket az elöljáró osztotta ki az esküdtek közt. Utóbbiak az elöljáró megbízásából és utasításai szerint tartoztak eljárni, melyekért a felelősség is az elöljárót terhelte. A kerületi elöljáróság a hatáskörébe tartozó ügyekben mindenkit személyesen maga elé idéztethetett, az idézésre meg nem jelenőket megbirságolhatta, ill. elővezettethette. A kerület összes hivatalos ügyeinek vezetése a kerületi elöljárót illette; aki e végből tartozott a kerület hivatalos helyiségében naponkint előre meghatározott órákban jelen lenni, az elöljárósághoz érkező iratokat átvenni és az előforduló hivatalos teendőket elvégezni. Az elöljáróság hivatalos kiadványait az elöljáró és a jegyző együttesen írták alá. Külön föladata volt az elöljárónak a szóbeli panaszok meghallgatása és azoknak lehetőség szerint „minden formaságok mellőzésével” való elintézése. Békebírói fukciót látott el akkor, amikor vitás felek között békés úton „kiegyenlítéseket” eszközölt. A kerületi elöljáró a hivatali személyzet csekélyebb szolgálati vétségeire nézve - a jegyző kivételével – a polgármester számára biztosított fegyelmi hatalmat gyakorolta. ETV 82-83. §§., Szervezési utasítás 37., 41., 43-44., 46., 48. 51. §§. Szervezet, 1873. 94-100.