Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1873

2.2 1873. november 5-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve - [14.] 14. Polgármesterválasztás: köszöntés, eskütétel, székfoglaló beszéd{7., 10., 12., 13.}

25

szabályozza; végre hogy a gazdasági ügyekben az eljárást a decentralisatio alapelvei mellett egyszerűsítse s gyorsítsa.

62

És ha mindezen halasztást nem szenvedő követelmények érvényesítésén kívül a főváros a közjogi téren az alkotmány, önkormányzat és törvények védelmében oly határozott álláspontot foglaland el, mint eddig, ha a tudomány, művészet és magyar nemzetiség ügyében jövőre is oly hazafiúi áldozatkészséget tanúsítand, ha a jövedelmek és kiadások közötti egyensúly fenntartása mellett a lakosság kényelmi igényeiről üdítő s mulató helyeiről sem feledkezendik meg, – akkor Budapest nemcsak koronás királyunk és legmagasabb környezetére, nemcsak saját lakosaira s a vidékre, hanem a külföldre nézve is oly vonzerővel bíró kellemes tartózkodási hely leend, melyhez a lakosság szeretettel fog ragaszkodni, melyre a király és haza büszke leend és melyről a külföld vendégei örömmel és megelégedéssel fognak megemlékezni. Miután pedig az eddigi nagymérvű átalakulások után ítélve, bizton feltehető, hogy törvényhozásunk és alkotmányos kormányunk az annyira szükséges közlekedési eszközök, közraktárak és egyéb az országos ipart és kereskedelmet előmozdító intézmények létesítése által a fővárost nemzetgazdászati szempontból is támogatni fogja; miután a törvényhatóság egyetemét képező fővárosi bizottság a megválasztott főpolgármester úr bölcs és tapintatteljes vezetése alatt nemes hivatásához képest mindent elkövetend, hogy az önkormányzat és közigazgatás körében célszerű szabályrendeletek alkotása, üdvös intézkedések és gyökeres reformok életbeléptetése által a főváros jólétét minden irányban előmozdítsa s azt szellemi s anyagi tekintetben a világvárosok sorába azon polcra emelje, mely őt szerencsés fekvése, gyors fejlődése, szépsége, műveltségi foka és kiterjedt kereskedelmi összeköttetése folytán méltán megilleti; miután továbbá kétségtelen, hogy a három város eddig különvált közigazgatásának részint összpontosítása, részint tíz közigazgatási kerületre történt felosztása, úgy szinte az ügyosztályok életbe léptetése folytán egy erélyes, tevékeny és szakavatott tisztikar mellett az ügykezelés és végrehajtás is tetemesen könnyíttetni fog; miután részemről a mélyen tisztelt közgyűlést újólag biztosíthatom, hogy a bennem helyezett nagymérű bizalom viszonzásául a főváros érdekeinek előmozdítását és nagyfontosságú hivatásom pontos és lelkiismeretes betöltését legszentebb kötelességemnek ismerendem; miután végre remélhető, hogy szeretett hazánk annyi évi elemi s egyéb országos csapás után egy jobb s áldásdús jövőnek néz elébe, mindezen tényezők és a nagy közönség hathatós közreműködése mellett már nem lehet távol azon időpont, midőn Budapest, mely ős Budát és Óbudát az ifjabb Pesttel 62 Az 1867 utáni időszakban Pest városa tett erőfeszítéseket iskolahálózatának bővítésére. Az egyesítést követően pedig az 1890-es években, majd főként a Bárczy-korszakban történik korszakos jelentőségű községi iskolafejlesztés. Vö. Fabó, 1998.; Tanügyi, 1875. A városegyesítés időszakában igen fejletlen közegészségügy vonatkozásában javulás főként az 1880-as és 1890-es évek közkórházi, ill. klinkaépítkezései nyomán történik. Vö. Sipos, 1996.; Sipos, 1998. [II.]. Szintúgy az 1890-es évek nagy fegyverténye a főváros csatornahálózati rendszerének kialakítása is. Vö. Bodoki, 1876; Zaitz, 1937.; Sipos, 1996. 212-214. A vízszolgáltatás általánossá tétele az 1860-as, 1870-es évek eleján W. Lindley tervei alapján létesített ún. ideiglenes vízművet felváltó káposztásmegyeri végleges vízmű 1890-es években történt üzembe helyezésével vált valóra. Vö. Wein, 1888.; Vízművek, 1936.; Sipos, 1996. 208-213. A főváros vásárcsarnokhálózata 1897-től fogva jött lére. Vö. Matuska, 1883.; Sipos, 1996. 214-221. A fővárosi kereskedelem fejlesztésének egyik hatékony eszközét a korabeli közvélemény közraktárak létesítésében látta, melyekre az 1870-es évek második felében és az 1880-as évek elején került sor. Vö. Edvi Illés, 1896. 304-306. A fővárosi ipar „emelésére” a közgyűlés 296/1874. kgy. sz. alatt tett kezdeményező lépéseket; A főváros a Közmunkatanáccsal folytatott, állandósult vitája következtében egészen 1894-ig csak ideiglenes építésügyi szabályzattal rendelkezett. Vö. Siklóssy, 1931.; Déry, 1995. A főváros közútépítkezéseire ld. Edvi Illés, 1896. 354-425., FKT jelentések. A fővárosi szegénygondozásról az 1906-ig érvényben volt 848/1875. kgy. számú fővárosi szegényügyi szabályrendelet intézkedett. Vö. Barth, 1877.; Szegénygondozás, 1930.; Zimmermann, 1997. 30-36. pp.