Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1960-1962

1961. január 20. (146-164)

- 3 dlnök: Az anyaft 1. az, pontja 2. sz. mellékletében foglalt:

szakok és ágazatok oktatási célkitűzéseihez kéri a

hoz zászó .1 ásó kát.

Megj rg zi, hogy a tárgyalás alapéi változatlanul az itt felsorolt, tehát a régi szakok és ágazatok maradnak.

Gillemot prof;Bejelenti, hogy a Gépgyártástechnolófiai szakhoz csupán a Finommechanikai és Optikai ágazatot csatolták, holott épugy lehetne több ágazatra bontani, mint a többi szakot. Ágazatonként szerepelhetne pl. fogaskerekek szerkesztése és gyártása. Jelenlegi szakosítási rendünk figyelmen kivül hagyásával meg kellene nézni az ipar igényeit és profilját.

Felolvassa a gépgyártástechnológus mérnökre vonatkozó definitiókat, mellyel nem ért egyet. Túlzott a forgácsolási tevékenység hangsúlyozása, a gyártástechnológus feladata elsősorban a félgyártmány, az előgyart- rcány és a képlékeny alakitás.

Nem tér ki a további célkitűzések birálatara, mert jelenleg fontosabbnak tartaná az ipar igényeinek a felfektetését, s onnét visszamenőleg a szükséges ágazatok meg állapítását.

Heller prof.; Úgy találja, hogy a célkitűzések nem egységesek.

A CiépE.yártastechnológiai szak megáliapitásai szabatosak és é szerüek. Az 5rő gépész szak célkitűzéseiben helyteleniti a különböző hivatali beosztások felsorolását /üzemvezetés, beruházás, stb./, nem tartja megfelelőnek a Járműgépész szak hajóágazatának célkitűzésében szereplő első mondat megfogalmazását, úgyszintén a Járműgépész szak, repülögépészeti ágazat megállapítását, hogy az itt képzett mérnökök a légierők mérnöki tsztjének betöltésére is alkalmasak lesznek. äz természetes.

1 Textiltechnológiai szak utalása, hogy az altala képzett mérnökök tudományos kutató munkákat is végeznek, nerc helytálló, a műegyetem mérnököket képez ki