Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1957-1959

1958-06-20 (273-287)

Gillemot prof.

Heller prof•

Féth János doc.- 12 illetve levelező formában, ami két, három évnél tovább nem tart.

Féth János docenst fel kell kérni, hogy tegye meg javaslatát erre vonatkozóan.

elvben egyetért az elhangzottakkal. Még azt szeretné hozzáfűzni, hogy a mérnök szót arra a fogalomkörre kell fenntartani, amire való, tehát gazdasági mérnök csak akkor lehet valaki, ha előbb már mérnöki oklevéllel rendelkezik. Hangsúlyozza, hogy ne felejtsék el azt, hogy a tudomány olyan rohamosan fejlődik, hogy mindent nem lehet a hallgatóknak az egyetemen megtanítani. A végzett mérnök, ha kikerül az életbe és tehetsége van hozzá, továbbképezheti magát. Propagálni kell azt a lehetőséget, hogy aki elvégezte a műegyetemet, az műszaki szemszögből előadott közgazdaságtani diplomát is szerezhet. - Véleménye szerint sem lehet ezt az igényt a gépészkarhoz kötni, de fontos, hogy a képzés a Műegyetem keretein belül maradjon.

egyetért a javaslatot támogató Hajnóczy és Rudnay professzorokkal, nem ért egyet Lettner, Reuss, Rázsó és Gillemot professzorokkal.

Véleménye szerint Lettner professzor javaslata - amelyet többen is osztottak - nem uj, mert hiszen már ma is minden mérnök részére fennáll a lehetőség a gazdasági mérnöki oklevél megszerzésére. £ célból tehát önálló fakultás felállítása a Műszaki egyetemen indokolatlan. Úgy véli, hogy a javaslatot ellenző professzorok alapvetően mást értenek a gazdasági mérnökképzésen, mint amire a javaslat irányult. A hozzászólók egy része az általános közgazdasági képzettséget, az eladói külkereskedelmi tevékenységet hangsúlyozta a gazdasági mérnök főhivatásaként, holott a gazdasági mérnökképzés súlypontjában olyan ü- zemmérnök áll, aki a gyártásszervezés, a munkaszervezés, a kalkuláció, a programozás, stb. területén dolgozik, elsősorban. A másik felfogásbeli eltérés az,