Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1957-1959
1958. május 27. (252-272)
€> ■* Elnök Heller kel. Ugyanis tény az, hogy pl. a finőmméeh«nikai ágasat alakult etb., ez igenis az ipar igényére történt, természetesen a hallgatók kiképzése teoretikus alapon történik, de véleménye szerint- fontos az Ipar igénye. Végöl hivatkozik az elaborátum utolsó mondatéra, hogy a Javaslattétel vitaindító Jellegű, őzzel megnyitja a vitát. prof. mint a Módszertani Bizottság elnöke kapcsolódik s vita indításához és ismerteti azt a körülményt, ahogyan a Javaslat megszületett. A Módszertani Bizottság 4 tagjával /lechner, Balogh professzorok, strommer docens és Kóczy adjunktus/ megvizsgálták a hazai lehetőségeket és összehasonlítást tettek a külföldi tantervekkel. Kihangsúlyozza külön Kóczy Lászlónak, a Dékáni Hivatal vezetőjének, mint a kérdéa legjobb szakértőjének munkáját a Javaslattétel létrehozásában. A dékán megjegyzésére szeretne nyomban válaszólnit az i^ar igényére vonatkozóan az a véleménye, hogy a megadott kereteken belül qualitáaban nem lehet igénye az Iparnak, mivel az Egyetem Jó mérnököket és nem gyakorlott szakembereket képez ki. Természetes, hogy a népgazdaság igénye állandóan Jelentkezik és est figyelem* be kell venni. Lerögzíti, hogy a Bizottság elgondolása az volt, hogy a hallgatók számára a 36 órás heti terhelést ügy töltsék ki, ahogy számukra os a leghasznosabb. Megállapítást nyert, hogy a hallgatók - az átfedésektől eltekintve nemcsak tananyagot kapnak előadó sül, hanem más - nem a tananyaghoz szorosan tartozó - "anyagílot. Véleménye szerint különbséget kell tenni anyag és tananyag között. A különbséget « következő módon definiálja: ha valaki elmegy egy szakmai tudományos előadásra, amit ott hall, az szerinte "anyag”, "tananyag” pedig az, amellyel azt a tudást sajátítja el, hogy az Ilyen tudományos előadásokat megértheti. A rendkívül nagy óraszámú előadások lényegében • túlzott szakosításból erednek. Ezzel beindítja a vitát és hozzászólásokat kér.
