Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1957-1959

1957. február 13. (19-31)

Glllemot prof,

Kanoady prof. Bellet prof.

etilemet prof. Lettner prof.

Koller prof. Slaök

• § •

asabélysat képest. Zaditváayos&a. ho&, annak a régi asabálysatnak átdolgosáara ssorulé rieselt olvassák fal 4a a professzorok ásóijónak hosszá* sserint as uj doktori asabálysatnak alapját « már a jogfolytonosság alatt le - csak a régi képeaheti.

Kiri csonbon, hogy a régi saabályaat ismertetését • as anyag terjedelme alatt - aoct raelló&sék. Javasolja. Logy a profosasorok asoa por agr afusokhos /ólat pl. a fő- le melléktárgyak/ obol észrevételeik leesnek. Írásban aslljaaak kossá, javasolja, hogy a Pákán* Kivetni sokasoroalttasaa la a régi ssabálysat assn ráesőit, Helyekben kossá kell ssélnl áe küldje meg áladon profeessosmsk. elvi javaslata, hogy a doktori e*irorl*t témája képes- se a főtárgyat, nem esükságes. karr «*»* a«m kttsvet- len oussakl tárgyakból Is vissgtstfcUooa a bizottság, fígy másfálórás beszélgetés után a felnőttség áladon bi sonny al aa&állaplthatja, hogy átlagon fölüli müveit- nágü mérnök-e aa Illaté vagy eeo. A kérdéseket a Kar professzorai tennék fal ás bármely területről tájákovitába análl Holler professsorral. Tapasztalaté eso- rlnt tulajdonkápen non tárgyakból vlssgáslk a doktor* jelült. mert agy anükebb munkaterülőtét kap a aallák- tárgyekbél és arról értekesík.

hossáfüal. hog;. Glllemot professzor javaslatával árt agyat) he valaki arra aa alha táraságra jut. hogy doktorál. ol la dönti, hoc,, hová. melyik területre orientálódik. tehát aa Össsmüssakl területen általános képzettség megállapítása sem lehetséges, snorint as általa említett aásféléxáa beszélgetés ast jalanti, hogy as csak a dlaesertáeló témája körül alakul ki. bár os e^reeals verbis nincs kimondva, n kérdéseket a témáhos lilesakedóén kell esoportosltanl. égy tudja, hogy a főtárgyat tulajdoaklpem maga a dlesősor tác ló öleli fel. n oelléktérpykürt a ”»Iléktárey területén vizsgáztató professser n«?r ssükebb keretekben.