Gépészmérnöki Kar jegyzőkönyvei, 1950-1956

1954. október 15. (219-229)

egyeteme, ahol elektrofcérnBki tagozat ne működött voice. 1952-ben vécét tok be az ABC tagozatoké t:, amit s oha ? em t a 1.11t nagyon ezcren- osásnék, mert a korábbi hely eten nem sokat változtatott. 19'40-ban kezdődött cl as oktatási reform, amikor a tervgazdálkodásnak megfelelően mindnyájan árestük, hogy as oktatást korszerűsíteni kell. Hosszas vita után kittiig ült a 11 féle tagosat ás annak tanterve. Mellőz ető kordáé, hogy s 11-féle tagozatnak volt-e látjogosultságé, vagy sem. A -entern tiszte anarchiát Jelentett az egyes tag zatok partikuláris érdekei következtében. As első két év tapasztalata után akkor n. r mint d.:kán fogott k.-..’:á ■ d fc e s e rve z é she. »* ; el vádolás a tagosatok racionalizálása volt. A tantervi elgondolás lényege* nagyon exás alaptárgyi okt io öt-fólőven át é ezután eyes tagoz; tokoíi ág e y olyan póktechnikái képzést adni, részletekbe- raenően, a saj.lt választott kiképzésükön kivül, ami lehetővé teszi 0 h0 ‘ x szár ira azt, 1. ;y ha mégsem a szakmája területén helyezkedik el, akkor a számára nőm a választott szakmát jelentő területen is bedolgozhassa magát és mogílljá a helyét. Felteszi a kérdést milyen felmérés, vagy milyen tapasztalatok alapján nyert megállapítást, hogy e jelenlegi szakosított ké zás változtatást igényel, hiszen még csak 2 eve folyik az oktatás ilymddon. 2 szerint o reform tanterv szerint a választott szakaira nem jut több, reint összesen 1 év, perese azéthüzva 2 1/2 évre. Meg kell nézni, hogy azok, akik i(jy kaptak kiképrőst nem Í1«. J tk e mg ••• ? ot ; va‘ or la; ha**. >í« el h

szakra rn van sríikefg, akkor helye«, fn-sdjuk el e Javaslatot. Elé . é ismerőn-: a műszaki egyetemek sz kosit ír ít, külföldön ilyen na y zzako- sltás «inetca, a Szovjetuniót .kivéve, ahol az elhelyezkedés a választót szak-; hbez biüt ásítva v . 11 földen általiban e gép t ■ zmérnökkőpr.os 2 főirányra osulik. Az e yik a gépészmérnök, e másik az u.n. ipari méi ' * tómór'»oki fi ÍV lt ét'] énül gs, kell tor te ni. A gépészmérnöki oktatás keretében külföldön ál alában azokat az ismereteket tanítják, amiket ml a szakokra széthúzva tanítunk. A technológiai tárgyakat, a gépgyártáatechnológlát kivéve, általában mindig külön tanítják, mórt nz üzemvezetés tudásán van a hangs ly, és nem a konstrukción. 2z volna tehit e.gy harmadik tagozat. Általában ott, ahol mezőgazdasági gép. ssetet oktatnak, ott azt külön tgozaton végzik és na a oe::í5gozdasagi gépészet nem csak a szocialista, hanem a kapitalista államokban is nagyon előretör. Eiüies hozzákapcsolható volna a raező- v.,aus,!■ ,i t orr.ón'-k t feldolgozó ipm is, pl. az élelmi; ■ ur ó. 6szót.

A negyedik ezek lenne a mezőgazdasági szak. A vegyipari tagosat lénye* gile£ oermifcus pr necn:usoukal dolgozik, Így ez az el | szakhoz volna kapcsolhat■*. A ép; jártás te ciino l égi a önálló szak legyen, de a többi

szakok is kapják meg az alapos gyártár technológiai Í3i ereteket. A vil .2X0- 5 - ■ r