M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály jegyzőkönyvei, 1924-1934
1924. június 12. (1-47)
A Magyar Mérnök és Építész Egylet megkeresésére 1920-ban a ruházkodás anyagáról tartott előadást és ez egyesület munkástovábbképző bizottsága megkeresésére pedig a munkások igényének megfelelő anyag és árúismét. Irodalmi munkásságát, ■ a doktori értekezéstől eltekintve, a következő dolgozatokkal igazolja: «A húzó s nyomó kísérletek közötti összefüggésekről maradó alakváltozások esetén» című dolgozatában a feszültségek különböző ábrázolását tárgyalva kimutatja, hogy a maradó alakváltozások elméletei között eddig észlelt különbségek tulajdonképen csak látszólagosak. Ez elméletek ugyanis csak a feszültség függvényében különböznek. Igen elmésen mutatja ki továbbá, hogy miként lehet az összes jellemző adatokat egyetlenegy kísérleti eljárással megállapítani. E dolgozatát német nyelven 1909. évben Koppenhágában tartott kongresszuson is ismertette. Ez alkalommal a «Zähigkeit ung Bildsamkeit» c. dolgozatában azokat a kisérleti jelenségeket is közölte, amelyek alapján az alakváltozás természetére következtetni lehet. Az 1912-ben New-Yorkban tartott kongresszuson «Der Unterschied zwischen der zähen und bildsamen Formänderung» című dolgozatában a szívós és képlékeny alakváltozás folyama alatt végbemenő feszültségek változását ismertette. A Kossuth közgazdasági pályadíj elnyerése céljából végzett tanulmányai alapján útmutatásokat dolgozott ki a lisztfeldolgozó ipar fellendítésére és bajainak orvoslására. E dolgozataival bebizonyította, hogy ez iparágak üzemét alaposan ismeri, továbbá hogy ezek bajait és orvoslásuk módjait is felismerte. «A magyar államvasutak üzemében használt pótanyagok» című hivatalos megbízásból írt dolgozatából nem tűnik ugyan ki, hogy ő miféle pótanyagokat hozott javaslatba, ezt a hiányt azonban pótolja a MÁV. igazgatósága által kiállított hivatalos bizonyítvány, amelyet folyamodványához mellékelt. Ebből kitűnik, hogy Misángyi útmutatást adott a kazánok hegesztésére, a fehérfémeknek ólomtartalmú ötvözetekkel való helyettesítésére és hasznos útbaigazítást nyújtott a bronzok és vörös csapágyfémek összetételének megállapítása körül. E munkakörben kifejtett tevékenységével beigazolta, hogy a mech. technológiának az ötvözetekre vonatkozó részét is alaposan ismeri és, hogy önálló gondolkozása és helyes ítélőképessége folytán adott viszonyok esetén a legjutányosabb ötvözeteket meg tudja jelölni. Az eddig ismertetett dolgozatai mind nyomtatásban jelentek meg, folyamodványához azonban ezenkívül még két kéziratban levő munkát is mellékelt. Az egyik kézirat a ruházkodás anyagaira vonatkozik: ez ugyanis a Mérnök Egyletben tartott előadásának anyaga. E kéziratból az előadás közvetlensége és az ismertetett anyag vonzó és érdekes csoportosítása tűnik ki. A másik kézirat a kereskedelmi tanárjelölteknek több éven át tartott, két félévre terjedő, az árúismeret köréből vett előadásainak anyaga. E kéziratból megállapítható, hogy Misángyi dr. a kereskedelem igényeit alaposan ismeri, az árúismeret irodalmát teljesen uralja s hogy előadásainak anyagát a technológiai szempontoknak teljesen megfelelően osztotta be. Összefoglalás. Benyújtott dolgozataiból kitűnik, hogy a fémvizsgálatot teljesen uralja s hogy e tudásának eredményeit a gyakorlatban hasznosítani képes. Alaposan ismeri továbbá az élelmezési iparnak anyagait, valamint a textil-anyagokat is. Előadásának nyelvezete könnyed s megnyerő. A MÁV-nál felelősségteljes állást tölt be, a külföldi vontató jármüvek javításának költségszámítását önállóan végzi. E gyakorlati tudás, valamint alapos elméleti képzettsége alapján a második mech. technológiai tanszék betöltésénél, különösen a gyártmányokkal foglalkozó tárgykörre, a legkomolyabban figyelembe veendő. 5. T ó b i á s Károly 47 éves gépészmérnök, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési R. T. igazgatója. Szegedi születésű, róni. kath. vallású. Középiskolai tanulmányait a szegedi főreáliskolában végezte s ott jelesen érett lett, technikai tanulmányait pedig a budapesti műegyetemen, ahol 1899-ben kapott oklevelet. Tanulmányainak befejeztével a mech. technológia tanszékhez beosztott asszisztensnek nevezték ki. Ez állását egy év után elhagyta, mert a főváros által kitűzött Ferenc József utazási ösztöndíjat nyerte el. Ez ösztöndíj birtokában négy hónapig a német ipart tanulmányozta. Visszatérve a Ganz-féle Villamossági R. T.-nál kapott alkalmazást, később pedig e cég leobersdorfi gyárába lett áthelyezve, ahol a Diesel-motor osztály vezetője lett. Az ott kifejtett működése alapján meghívták őt a Motorfabrik-Rastatt A. G-hoz, ahol a Haselwander-féle nyersolajmotort tervezte. 190ö-ban a Budapesti Villamos Városi Vasút R. T. meghívására haza jött s e cég vontatási és műhely-szolgálati osztályának vezetője lett. Ezt az állást már 18 éve tölti be. Hasznos szolgálatainak elismeréséül megkapta a felelős üzletvezető igazgató címet. A műszaki doktorátust mindezideig nem tette le.
