M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály jegyzőkönyvei, 1924-1934

1924. június 12. (1-47)

története», «A fonalszámozás kérdése az 1900, évi párisi kongresszuson», «Magyarország tesztilipari oktatása», «Hogyan készülnek a fonalak és szövetek (dispositivek)?», «Magyar- ország textilipara», «A szövóiskolák külföldön», «A philadelphiai szövőiskola», «Ungarns Textilindustrie».

Nem fejtett ki önálló technológiai tevékenységet a tárgy természeténél fogva a következő dolgozataiban sem: «A szövőgyárak jövedelmezősége», «A grafikus eljárás a textiliparban», «A textilgyárak világítása», «A textilgyárak nedvesítése, fűtése, szellőztetése», «A mercerizálás», »A textilipari gépek a párisi kiállításon», «A váltókorekek a pamut előfonó és fonógépeken», «A szőttesek osztályozása», «A fonógép méretei», «A fonalas árúk és kelmék osztályozása».

Bírálat tárgyává ezért csak azokat a dolgozatokat vesszük, amelyekben folyamodó gondolatának menetét befolyástalanul fejthette ki.

Ilyenek a következők:

«A szövőgépek elmélete». Ez a könyv a saját kiadásában jelent meg és 173 oldalra terjed. Ebben a szövőgép minden egyes szervének működését és az annál előforduló erőhatásokat, valamint a gyakorlatban használt különféle kinematikai láncolatokat ismerteti. E munkájával beigazolta, hogy a szövőgépekre vonatkozó irodalmat teljesen uralja, a szövőgépek minden részének szerkezetét s működésének törvényeit ismeri, nemkülönben a különböző szerkezeteik előnyeit és hátrányait is. Egyes géprészekre ható erőket is igyekszik figyelembe venni. Könyvének legnagyobb részét a gyakorlatban használatos szövőgépek szerkezetének ismertetése foglalja el, közel egyharmada azonban önálló munkásságát tartalmazza. Ez utóbbi fejezeteket a német szakfolyóiratokban is közzé tette, még pedig «Über die Konstruktion des mechanischen Webstuhles» és «Die an mechanischen Webstühlen auft'retende Kräfte» c. alatt.

További dolgozatai: «Optikai patronozás és kártyaverés» és «A Verdol gép». Az előbb nevezett munkában a gyakorlatban bevált új eljárást, az utóbbiban pedig új gépet ismertet. Mindkét leirása igen világos és könnyen érthető.

Teljesen eredeti munkája «A textilipar földrajzi elhelyezése» című dolgozata, amelyben a gyárak jövedelmezőségét befolyásoló összes tényezőket, ezek között a szállításnak befolyását részletesen ismerteti. Világos előadása igazolja, hogy a textilgyárak jövedelmezőségének kérdésével teljesen tisztában van, dacára annak, hogy az üzemek vezetésével eddigi gyakorlatában nem is foglalkozhatott.

Ugyancsak teljesen önálló munkát fejtett ki «A mechanikai technológia köre és rendszere» című, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében megjelent dolgozatában is. Szerinte a mechanikai technológia körébe a hosszabb használatra szánt tárgyak készítése sorolandó, míg a chemiai technológia körébe az egyszeri használatra szolgáló anyagok gyártása. Ez a felosztás nem szerencsés, mert ez alapon a műselyem és a cellulóz gyártása kiesik a chemiai technológia köréből. Thiering szerint a mech. technológia köréből az anyagvizsgálat kiveendő és helyébe a gyárak világítása és szellőztetése veendő fel: az egész tanítási anyag két fő fejezetre volna osztandó. Az első fejezet a munkafolyamatok összehasonlító ismertetését, a második pedig a műhelymunka szervezését ölelné fel.

Műegyetemünk szempontjából a technológia munkakörének ez a felosztása egyáltalában nem felel meg, mert a világítást nálunk az elektrotechnikai, a fűtést pedig a kalorikus tanszék tárgyalja, de a gyakorlati igényeknek sem tesz eleget, mert a gyártási folyamatot a mérnök öntudatosan nem is irányíthatja, ha a feldolgozandó anyagnak sajátságait nem ismeri. Hogyan irányítsa a mérnök az edzéssel foglalkozó művezetőjét, ha ez a nikkel és mangán dús acélok edzésében megakad, ha ő az edzendő anyagokat megvizsgálni nem képes.

Egészen más elbírálás alá esik azonban Thiering felosztása, ha azt az ipariskolák igényeinek szempontjából mérlegeljük. Az ipariskolásnak az anyagvizsgálással tényleg nem kell foglalkoznia, mert előképzettsége folytán ennek lényegét úgy sem értheti meg, viszont foglalkoznia kell a gyárak világításával és szellőztetésével, mert ez ismeretkört más tantárgy keretében nem kapja meg.

Sajnos, hogy az ipariskolai tanárok nagy része abba a hibába esik, hogy tanítványait túl sok elmélettel terheli, az ipariskolát fiók-műegyetemnek tekinti. Ebbe a hibába Thiering Oszkár nem esik bele, ő feladatának magaslatán áll s ezt példásan tölti be. Thiering az ipariskolai tanárok mintaképe, az iparoktatás nagymestere!

Összefoglalás. Thiering Oszkár dr. a gyakorlatban önálló felelősségteljes munkakört nem töltött be. Az iparoktatásnak hivatott apostola. Nyelvezete világos s egyszerű és fejlett gyakorlati érzékkel bír. E tulajdonságok irodalmi munkáiban visszatükröződnek. A műegyetemen betöltendő készítmények gyártásával foglalkozó tanszék betöltésénél abban a reményben, hogy a műegyetem légkörében nézeteit megváltoztatja és, hogy műegyetemünket ipariskola nívójára lesülyeszteni nem óhajtja, figyelembe veendő.