M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Osztály jegyzőkönyvei, 1916-1924
1917. június 19. (38-48)
egyik vezéralakjának szavaival felelnem. „ A szakrajzolás t.k. a géprajz előzményül a fej- ■f’°rmai képzeletet, és annyi szakismeretet és ta- Pasztalato.t^^telez fel, hogy az ábrázolandó forma, az ábrázolás céljaira /: például a forma gyakorlati kivitelére :/ helyesen fogassák fel és vétessék tekintetbe ; végül elegendő kéziügyes, ti . -------------s egetrtetelez fel. A térbeli és formai elképezelést a kellő alapossággal folytatott es pedig a középiskolában folytatott rajz és geometriai oktatás fejleszti, ha ez hiányzik, mint a műegyetemekbe lépő hallgatók legtöbbjénél, úgy nem sokat használ ez irányban, ha a főiskolák a rajzolás 6'lemeit tanitjak. Ez a tanulmány már reájuk nézve későn jön és minél fejlettlenebb a hallgatók idevágó tudása, annál terhesebb az reájuk nézve. Nem érezném magamat illetékesnek annak elbírálására, váljon a hallgatóság a Riedler által kívánt geometriai és gyakorlati ismeretekkel, az első fél év vegén rendelkezik-e , itt csak újból megállapíthatom, hogy a középiskolákból rajzismeretek nélkül belépők, egy félévi rajzgyakorlat alapján, bármily intenzív legyen is az, nem rendelkezhetnek mégsem fejlett térbeli és formai elképzeléssel, sem a traininget feltételező kézügyességgel, hiszen mindkettőt osak itt a műegyetemen, tehát legnagyobb részükre már későn nyílt alkalmuk elsajátítani. Így tehát a szakrajzolásnak két fontos előzménye, úgyszólván hiányzik, vagy igen csekély mértékben van a hallgatóság nagy tömegének birtokában, mi bizonyára a szakrajzolás sikerét teszi kétségessé. E tekintetben a külföldi példákra hivatkozás két irányban nem találó : a térbeli és £>£mai elképzelés és a rajzi kéfezség hiányaira vonatkozó panaszaink, külföldi szakemberek nyilatkozatai szerint, ott is fennállanak, továbbá a külföldi műegyetemek hallgatóságának az a része , mely a kívánt előzményeknek meg tud felelni, oly középiskolákból kerül a műegyetemre, melyekben a
