M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1911-1916

1913. május 27. (158-170)

Tekintetes Tanács!

A vallás- és közoktatásügy im. kir. Miniszter űr Ő Nagyméltósága 1912. évi november 22-ikén, 160,312. sz. alatt kelt leiratában közli a műegyetem tanácsával, hogy a képviselőház pénzügyi bizottságában 1912. év november 14-én dr. Heltai Ferencz országgyűlési képviselő a József-müegyetem tételénél felhívta a figyelmét arra, hogy a műegyetemen a hajóépítészmérnöki képzés czéljából hajógépészmérnöki tanszék felállítása volna kívánatos és felhívja a tanácsot, hogy ezen ügyre vonatkozólag véleményét mielőbb ter- jeszsze fel. A rektori tanács ezen ügyben az alulírottakból álló bizottságot küldte ki. E megbízatásunkból kifolyólag a következő jelentést van szerencsénk előterjeszteni:

Hajóépítéssel, hajógépek és felszerelések gyárfásával foglalkozó vállalataink jobbára külföldi mérnököket alkalmaznak, a minek egyik okát abban a körülményben látjuk, hogy műegyetemünkön nem nyújtunk alkalmat különleges hajóépítészeti ismeretek elsajátítására.

Magyar mérnökeink mellőztetése annál sérelmesebb, minél számottevőbb hajóiparunk fejlődése és minél tekintélyesebb az a részesedés, a mely a Monarchia hadi tengerészetének folytonos, nagyarányú fejlesztése következtében a magyar ipart jog szerint megilletné. Még rosszabbítja a helyzetet az a körülmény is, hogy a bécsi műegyetemen az 1912/13. tanévben a gépészeti szakosztály keretén belül egy „alszakosztályt“ létesítettek a hajóépítés és hajógépészet számára, a mi nagyon is indokolttá teszi azt a feltevést, hogy ezek után a haditengerészetnél a műegyetemünkön végzett mérnökök alkalmazását e bécsi hajószakosztály végzettjei még az eddiginél is szükebb térre szorítják.

Már pedig külföldiek térfoglalásában és ezzel saját mérnökeinknek más pályákra vagy a külföldre való szoríttatásában nemcsak egyeseket sújtó sérelmet, hanem közgazdasági és nemzeti életünket is érintő károkat látunk, mert egyfelől a külföldieknek, különösen vezető állásokban való alkalmaztatása a mi mérnökeink inferioritásának látszatát kelti és mert másfelől velük együtt, köztapasztalat szerint, idegen szellem, idegen nyelv, idegen hivatalnok-környezet és idegen munkásnép özönlik iparvállalatainkba.

Azt az eszmét, hogy ezen, részben már meglevő, részben még csak ezután fenyegető bajok orvoslásából műegyetemünk is kivegye a maga részét, helyeseljük és lelkes örömmel üdvözöljük.

Az eszme megvalósítása körül felmerülő módozatok megvitatásában mindenekelőtt a német műegyetemek tananyagát vettük bírálat alá.

A 13 németországi műegyetem közül csak a berlini és danzigi intézeteken adnak elő hajómérnöki szaktárgyakat, és pedig külön hajóépítészeti és külön hajógépészeti szakosztályokban. Berlinben e szakosztályoknak 9 tanszékük van, melyeket jelenleg Krainer, Gümbel, Romberg, Flamm, Krell, Laas, Brabbéé, Rudloff és Kretschmer tanárok töltenek be. Danzigban Föttinger, Lienau, Mentz, Schütte, Eichhorn, Schmidí rendes tanárok és Waldmann magántanár látja el az idevágó tanszékeket.