M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Szakosztály jegyzőkönyvei, 1908-1911
1908. december 4. (67-80)
szóval mindazon gépszerkezetek,melyek gyárak , ipartelepek műhelyek ,erőközpontok és munkagépek tervezésénél szerepelnek, csakis ezen tárgy körébe tartoznak. A tulajdonképeni gépszerkesfctés tanítása: a géprészek és szerkezetek alakitasa és méretezése szilárdságtani és technológiai alapon & "Gépelemek " tárgya. A "Gépelemek" tárgya a gépészmérnöknek ugyanaz mint & "Középitéstan" az épitésznek. Alulirott gépszerkezettani tanárok feltétlenül szükségesnek tartják, hogy ezen tárgy gyakorlati fontosságáénál fogva,és azórtf mert a gépelemekben tanulja meg a hallgató a tulajdonképeni szerkesztést, a szigorlati tárgyak sorába felvétessék, hogy ezáltal & hallgató szemében is elnyerje azt a fontosságot, melylyel tényleg bir és a melynél fogva teljesen indokolatlarnak látszik ezen szorosabb értelemben vett szak~ tárgyat pld. a mechanikai technológiával szemben háttérbe szőri— t ani. A tanrend megáll api társénál gondunk^olt reá, hogy a hallgatóknak a harmadik év második felében kellő számú szerkesztési óra álljon rendelkezésre, a mechanikai munkaátvitel köréből vett nagyobb szigorlati tervezési feladat elkészítésére . Ad 2./ Az^élektrotechniká.nak, vagy az "Elektrogépek"- nek a II. gépészmérnöki szigorlat tárgyai közé való beiktatását maga az elektrotechnikus szaktanár is ellenezte. Ha ^szakosztály ezen határozata érvénybe lép, igen visszás helyzetet teremt. Szakosztályi határozat van t. i. arra nézve is , hogy azok kik a gépészmérnökök számára előirt tananyagon kivül még egynéhány elektrotechnikai előadást hallgatnak, és bizonyos elektromos laboratóriumi gy?korlatokat eredménynyel végeztek, elektrotechnikából kiegészítő szigorlatra bocsájthatók. A hallgató kétszer tesz mrjd ampé1 elektrotechnikádból szigorlatot. Ez szokatlan és különösen furcsa helyzetet teremt épen most,midőn . Ni „
