Magyar Királyi József-műegyetem vegyészeti és egyetemes osztályának ülései, 1914-1919
1918-01-23. n.a.
Ilyenek pl. az I. évfolyamban az általános chémia az 1. fél évben és a ritka elemek és chem. analizis a 2. félévben; továbbá a mathematika, fizika, ásványtan és általános géptan egész éves tárgyak. A II. évfolyamban a szerves chémia, chemiai fizika, analitikai gyakorlatok mint egész éves tárgyak és a technikai mikroszkópia és technikai mykologia mint egymással szerves kapcsolatban álló féléves tárgyak. A III. évfolyamon pedig az elektrochemia, a iEV. évfolyamon a nemzetgazdaságtan. Ezekre az alapvető tárgyakra nézve alig képzelhető el, hogy az 1. félév hallgatását elengedve a 2.félévnek hallgatása eredményes lehe&aen, még sok esetben inkább a 2. félév anyagát lehetne a tanuló magánszorgalmára bizni, mert az inkább az 1. félév rendszerének a tovább fejlesztése és teljes kiegészítése. Azt is leszögezhetjük, hogy ezek a nehézségek annál nagyobb mértékben tornyosulnak, minél korábbi * évfolyamokra vonatkoznak. Már pe$ig az méltánytalan volna, hogy az igy 3-3 hónapra szabadságoltak közül hacsak egyesek is, azért ne végezhessenek legalább egy rendesnek beszámítható félévet, mert a hirdetendő órarendbe a maguk speciális igényei beilleszthetők nem voltak. Itt tehát csak olyan általános megoldás felelhet meg, mely a minisztérium elvi álláspontját, is legjobban megközelíti, hogy t.i. úgy az 1. mint a 2. félévesek megtaláljákaa nekik megfeleli és kötelezőleg szükséges tananyagot midd a két 3-5 hónapos külön semesterben. A január 11.-i első értekezleten a megoldás különböző módoé zatait mérlegeltük. 1./ Legközelebb feküdt az a megoldás, hogy a meginduló 2. semesterbe egyenesen illeszkedjenek bele a szabadságoltak akként, hogy azok &/kik az előző 1. félévet hallgatták, kevés hiánnyal -folytatják a 2. félév anyagát; azok pedig, kik a megelőző félévet nem hallgatták.