M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1944-1945
MÁSODIK RÉSZ - Az 1944/45. tanévben tartandó előadások és gyakorlatok - Előadások és gyakorlatok a bánya- és kohómérnöki, valamint az erdőmérnöki osztályokon
94 Mintavétel ércekből, kohótermékekből, ötvözetekből. A mintaanyag előkészítése (szárítás, törés). A tűzi úton készülő próbáknál használatos reagensek, edényzet, kemencék, szerszámok és egyéb eszközök. Próbamérlegek és súlyok. A tűzi úton készülő ezüst-, arany-, ólom-, réz- és higanypróbák ismertetése és a kémlészeti laboratóriumban való begyakorlása. — Széki János ny. r. tanár. Metallográfia. (Kohómérnök-hallgatók számára. Előtanulmány. Fizikai kémia. Általános ásványtan, Mechanika II. f.) Az I. félévben heti 2 óra előadás és 4 óra gyakorlat, a II. félévben heti 3 óra előadás és 4 óra gyakorlat. A színfémek és ötvözetek szerkezete, a szerkezetvizsgálás eszközei és eljárásai. A két- és háromalkotós ötvözetrendszerek. A technikailag fontos vas-, réz-, könnyű-, ólom- és nemesfém-ötvözetek egyensúlyi diagrammjai. A fémek és ötvözetek fizikai tulajdonságai (hőtartalom, fajsúly és hőokozta tágulás, elektromos, mágneses, akusztikai és optikai jelenségek), kémiai viselkedése (korrózió, gázfelvétel, tűzállóság), valamint mechanikai tulajdonságai. A mikroszkópos és termikus vizsgálati eljárások gyakorlása, a szilárdsági és korróziós jelenségekkel kapcsolatos labo.atóriumi kísérletek. — Dr. Verő József ny. rk. tanár. Vaskohászattan. (Kohómérnök-hallgatók számára.) Az I. félévben heti 5 óra előadás és 6 óra gyakorlat, a II. félévben 5 óra előadás és 4 óra gyakorlat. I. félév. A nyersvasgyártás történeti fejlődésé. A vasércek tűzi előkészítése. A nagyolvasztó szerkezete és méretezése. A nagyolvasztó tüzelőanyaga és elégetésének módja. A léghevítés elve és kiviteli módjai. A nagyolvasztó üzemének irányítása. A nagyolvasztóban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatok. A nyersvas ; fajai, kémiai összetétele, szövezete, fizikai sajátságai. A salak ; összetétel és a felhasználás módjai. A torokgáz ; összetétel és felhasználási mód. A nagyolvasztó hőmérlege és anyagforgalma. Az elektromos nagyolvasztó. Szintetikus nyersvasgyártás. II. félév. Metallurgiai kémia. Az acélgyártás általános elvei. A keverőkemencék. Az acélgyártás régibb és újabb módjainak (kavarás, szélfrissítés, Martin-acélgyártás, elektro-acél- gyártás) részletes tárgyalása. A folyasztott acél fizikai tulajdonságai. A tégelyacél és cementált acél. Az acélgyártó kemencék méretei és termelő- képessége. Hőmérlegek. — Cotel Ernő ny. r. tanár. Vas- és acélöntészet. (Kohómérnök-hallgatók számára.) A II. félévben heti 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat. Az öntészeti nyersvas fajai. Az átömlesztő berendezések. Az öntészeti elegy összeállításának elvei. Az öntöttvas vizsgálati módjai. A mintázó módok és mintázó gépek. A csőöntés. A pörgetőöntés. A kéregöntés. A mintázóanyagok és előkészítésük. A kovácsolható öntvények gyártása. — Cotel Ernő ny. r. tanár. Hengerlés és kovácsolás. (Kohómérnök-hallgatók számára.) Az I. félévben heti 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat. A műveletek fogalma és kiviteli módok. A henger. A hengerrajz. A hen- gerlési művelet lényege és kísérő jelenségei (a szélesedés és előresietés). Az üregezés elveinek részletes ismertetése. Gyakorlati üregezés. A hengerlés munkafogyasztása. — Cotel Ernő ny. r. tanár. Vasötvözetek részletes metallográfiája. (Kohómérnök-hallgatók számára.) A II. félévben heti 2 óra előadás és 4 óra gyakorlat. A technikai vasötvözetek (acél és nyersvas) szövetelemei. A fontosabb ötvözőfémek (S, P, Mn; Si, Ni, Cr, Cu, Co, W, Mo, V) és nemfémes szennye-
