M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1943-1944

1943/44. tanév - Második rész - Az 1942/43. tanévben tartandó előadások

85

10. a timsókö, a salétrom, a szóda, 11. a barit, 12. a magnezit, 13. a kovaföld, 14. a fullerföld, 15. a kaolin és az agyagféleségek, 16. a festékföldek anyagai, előfordulási típusai, regionális elterjedése, főtekintettel a hazaiakra, a felhasználásuk, termelési statisztikájuk, készletadataik. Gyakorlat : a hazai nem-ércek gyűjtése és meghatározása.—Dr. vitéz Vendel Miklós ny. r. tanár.

Ércelőfordulások. (Kohómérnök-hallgatók számára. Előtanulmány : Rendszeres ásványtan, Kőzettan.) A 11. félévben heti 2 óra előadás.

Az érc fogalma. A kutatás és a feltárás módszerei és segédeszközei. A keletkezés. A rentabilitás. Becslés és értékesítés. Az arany, az ezüst, az ólom és a cink. a kadmium a réz, a vas, a mangán, a magnézium, a króm, a nikkel és a kobalt, az ón, a wolfram, a molibdén, a vanadium, a titánium, a ródium, a tantál és a niób, a tórium és a cérium, a berillium, a lítium, az urán és a rádium, a platina, az aluminium, az arzén, az antimon, a bizmut és a kovandok ércei, előfordulási típusai, regionális elterjedésük, főtekintettel a hazaiakra, felhasználásuk, áralakulásuk, termelési statisztikájuk és készletadataik. — Dr. vitéz Vendel Miklós ny. r. tanár:

Termőhelyismerettan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány : Szerves kémia, Ásvány- és kőzettan.) Az I. és 11. félévben heti 3 óra előadás és 4 óra gyakorlat.

1 félévi előadások. 1. Ásványok és kőzetek. 2. Talajképződés. 3. A talaj biológiája, mesterséges, természetes osztályozása és mechanikai és kémiai vizsgálata. II. félévi előadások. 1. A növények kémiai összetétele. 2. Trágyázástan. 3. Az erdőgazdasági trágyázás. 4. Az éghajlati elemek. (A hőmérséklet, a légnyomás, a vízpára, higrometria, a kondenzációs jelenségek ; a hidrometeorok, az erdő és az éghajlati elemek, az atmoszféra mozgása, depressziók és maximumok.) 5. Az időjárás és időjárás-jóslás. 6. Az éghajlatról (Köppen-féle éghajlat-osztályozás, kontinensek éghajlata, Magyarország éghajlata). — Vági István ny. r. tanár.

Erdészeti állattan. (Erdőmérnök-hallgatók számára.) Az I. félévben heti 5 óra előadás és 4 óra gyakorlat.

Általános állattan, morphologia, physiologia, ökológia, phylogenia. Részletes állattan. Az erdőgazdaságilag hasznos és káros állatok jellege, életmódja, környezetükhöz való viszonya és eidészeti jelentősége. — Kelle Arthur ny. r. tanár.

Növénykórtan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány : Általános és részletes növénytan, Termőhelyismerettan.) Az 1 félévben heti 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat.

Általános növénykórtan. Kórtünetek, kórokozók, körfolyamatok és megbetegedés feltételei. Részletes növénykórtan. Az erdei fák nemparazitikus és parazitikus betegségei. — Kelle Arthur ny. r. tanár.

Általános növénytan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány : Szerves kémia.) Az I. félévben heti 4 óra előadás és 6 óra gyakorlat.

I. Növényanatómia és alaktan. 1. Az általános növénytan fogalmának körülhatárolása. 2. Sejttan. 3. Általános növényi szövettan. 4. A növényi szervek anatómiája, különös tekintettel a fás növényekre. 5. A növényi test érzékszervei. 6. A növényi test mechanikai felépítése. 7. A hegedési és forradási szövetek (sebgyógyulás). 8. A növény szerveinek külső alaktana. II. Élettan. A növények táplálkozása. 1. A növényi test kémiai felépítése. 2 A talaj és a növény közötti összefüggés. 3. A tápanyagok felvétele és feldolgozása általában. 4. Az ozmózis és a turgor. 5. A szén asszimilációja és a lélekzés. 6. A nitrogén asszimilációja. 7. A hamualkotórészek asszi-