M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942

1941/42. tanév - Második rész - Az 1941/42. tanévben tartandó előadások és gyakorlatok

175' befektetési, eladási és járadékszerinti értékének meghatározása. Eladás- és vétel, erdőosztás és egyesítés, szolgalommegváltás, kisajátítás, kár­térítés. Erdészeti nyereség-számítástan. Jövedelem, kamatozás, vállal­kozói nyereség, az értékgyarapodás tényezői, mutatószázalék. Különféle gazdasági megoldások pénzügyi hatályának összehasonlítása. — Fekete Zoltán ny. r. tanár. Erdörendezéstan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Erdőbecsléstan, Erdőműveléstan.) Az I. félévben heti 5 óra előadás és 4' óra gyakorlat; a II. félévben heti 2 óra előadás és 6 óra gyakorlat. Az egyszerű szabályos erdő alakjai. A szabályosság kellékei. Az erdőrendezés előmunkálatai. Az erdőszabályozás (vezető irányelvek, üzemmód, vágásforduló, erdőművelés, gazdasági beosztás, hozadékszabá- lyozás). Az üzemterv alaki kivitele. A gazdasági mű megújítása. Az. erdőrendezési utasítás. — Fekete Zoltán ny. r. tanár. Erdővédelemtan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Er­dészeti állattan, Növénykórtan és Erdöműveléstan.) A II. félévben heti 5 óra előadás és 2 óra belső gyakorlat és egésznapos külső gyakorlat. A talaj termőerejének a védelme. Talajlemosások és csuszamlások elleni védekezés. A faállományok védelme káros légköri hatások, káros növények és káros állatok ellen. — Kelle Arthur ny. r. tanár. Erdöműveléstan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Ter- mőhelyismerettan, Részletes növénytan, Földtan.) Az I. félévben heti 3 óra előadás és 2 óra gyakorlat; a II. félévben heti 4 óra előadás és 4 óra gyakorlat. 1. félév: Alapvető rész. Az erdő fogalma és szerepe a természet és az ember háztartásában. Az erdőgazdaságban szerepet játszó hazai és külföldi fafajok és cserjék leírása. A termőhely tényezői. Az ember, az állatvilág, a talaj. Tengerszintfeletti magasság, földrajzi fekvés; fizikai tulajdonságok és élettani sajátságok. Az éghajlat. A nap, a levegő, a csapadék. Az erdő kapcsolata a termőhely tényezőivel. — II. félév: Alkal­mazott rész. A talaj erdőgazdasági hasznosítása. Az erdőművelés rend­szerei. Az erdőalakok. A vágás és felújítás. Szálerdő. Szálalóerdő. Fel- újítóvágásos eljárások. A szálerdő mesterséges felújítása. A szálerdő' különleges változatai. A sarjerdő. A sarjerdők fajai. A sarjerdő ápolása és gondozása. A középerdő. Az erdőművelési rendszer megválasztása. A csemetetermelés. Az erdőállomány és a talaj ápolása. A tisztítás. Az erdölés. A ritkítás és túltartás. A nyesés. — Roth Gyula ny. r. tanár. Halgazdaságtan. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Er­dészeti állattan.) A Id. félévben heti 1 óra előadás. A halgazdaság és a halászat fogalma, jelentősége. Fontosabb hal­fajaink leírása. A plankton szerepe. A mesterséges halgazdaság, hal­tenyésztés. A ponty, fogas süllő, pisztráng. A halastavak felszerelése. A. horgászás. A halak betegségei és ellenségei. A rák és tenyésztése. — Roth Gyula ny. r. tanár. Vadgazdaságtan. (Erdőmérnök-hallgatók számára.) Az I. félévben- heti 3 óra előadás és 2 óra gyakorlat. A vadászat és vadgazdaság. A vadgazdaság jelentősége az ország háztartásában. Évi lelövés, kivitel, fegyver- és lőszergyártás. A vad leírása. Mesterséges tenyésztés. Betegségek és ellenségek. A vad óvása" és védelme emberek, állatok és az időjárás ellen. A vadorzás. A raga­dozók és a káros vad üldözése. Élővad befogása. A vadászat módjai. A lövés seréttel és golyóval. A vad jelzése. Sebjelek. Sebzett vad követése. A vad összegyűjtése, kezelése, eltartása, szállítása, értékesítése. A csuha,, ill. a gerezna lefejtése és gondozása. Vadászati szokások. Társas vadá­szatok. A vad trófeái, azok feldolgozása és kikészítése. A vadgazdaság üzemterve. Kutyatenyésztés. A vadászkutyák fajai, azok betanítása, neve­lése, tartása és gondozása. Fegyvertan. A vadászatnál használatos fegy—

Next

/
Thumbnails
Contents