M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942
1941/42. tanév - Második rész - Az 1941/42. tanévben tartandó előadások és gyakorlatok
126 A legfontosabb kémiai alaptörvények ismertetése és igazolása. A kémiai átalakulások feltételei és módjai. A vegyülés törvényei. A vegyület- íajták jellemzése. A legfontosabb elemeknek és vegyületeiknek sajátságai előállításuk és alkalmazásuk. — Dr. Plank Jenő c. ny. rk. és helyettes tanár. Kémia I. f. (1. féléves vegyészmérnök-hallgatók számára.) Heti 6 óra előadás. A) Általános kémia. Bevezetés. A természettudományokról általában. Fizikai alapfogalmak. Kémiai műveletek. A kémia fejlődéstörténete. A testekről általában. Egyszerű (elem) és összetett testek (keverék. elegy, vegyület). A vegyülést törvényei, a) Súlyarány-törvények: b) atomelmélet (atomsúlyok ellenőrzése); c) molekulárkinetikus elmélet. Stöchiometria, vegyérték, egyenérték. A kémiai értelemben vett egységes anyag, a) Az elemek periódusos rendszere; b) a vegyületek: sav, bázis só. Az oldatokat A hígított oldatok törvényei. Molekulasúly-meghatározások. Ionelmélet. A disszociáció foka és értékének meghatározása; oj a Kolloid-oldatok: c) a szilárd oldatok. Termokémia. Fotokémia. Kémiai mechanika Inhomogén rendszerek, a) Reakciósebesség; b) kémiai egyensúly; a íömeg- hatás-törvény és gyakorlati alkalmazásának példái; c) affinitástan. a reakció lefolyása által végezhető maximális munka fogalma. Kémiai mechanika II.: heterogén rendszerek, a) Fizikai egyensúlyok, a fázistörvény és alkalmazása; b) reakciósebesség. Keverékek, oldatok és gázelegy ek technikai jelentősége. A kémiai reakciók lefolyása. Katalízis. A hőmérséklet és nyomás hatása a reakciósebességre és az egyensúlyi állapotra. Az elmélettel kapcsolatosan gyakorlati számítások bemutatása. B) Szervetlen kémia. I. rész. (Metalloidok.) Az egyes „nem-fém“ természetű (metalloid) elemek és egymással képezett vegyületeik előfordulása, előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságai és gyakorlati alkalmazásai. — Dr. Putnoky László ny. r. tanár. Kémia II .f. (2. féléves vegyészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Kémia I. f.) Heti 2 óra előadás. A) Szervetlen kémia. II. rész. A nemes gázok. Izolálásuk. Tulajdonságuk és gyakorlati alkalmazásuk. B) Szervetlen kémia. III. rész. (A fémek.) Általános rész. a) A fémtermészetű elemek fizikai és kémiai Tulajdonságai (összehasonlítás a metalloidokkal). A fémek előfordulásáról és előállításáról általában. A fémek rendszerbe foglalása a szokásos különböző nézőpontok alapján, b) A fémek vegyületeinek kémiai tulajdonságai (összehasonlítás a metalloidok hasonló vegyületeinek tulajdonságaival). A különböző fémvegyületek előállításának elmélete. Különleges rész. Az egyes fémek és vegyületeiknek előfordulása, előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságai és gyakorlati alkalmazása. Az egyes fémek évenkint előállított mennyiségei és egyes gyakorlatilag fontos fémek árhullámzásai. Dr. Putnoky László ny. r. tanár. Kémiai analízis. (2. féléves vegyészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Kémia I. f. és Kémia II. f.) Heti 3 óra előadás. 1. A kémiai reakciók elmélete. 2. A minőségi kémiai analizis menete. Az oldás és a feltárások elmélete és gyakorlata. 3. Vizsgálat anionokra. Az egyes savak (anionjainak) fontosabb reakciói és a kémiai analizis szempontjából gyakorlati fontosságú savak (anionjainak) kimutatása egymás mellett. 4. Vizsgálat kationokra. A fémek rendszeres elválasztása és kimutatása. 5. A súlyszerinti analizis elmélete és módszerei. 6. Indikátorelmélet. Acidimetria és alkalimetria. 7. Oxydimetria (permanganát- eljárások és a iodometria) és redukciómetria (arzénessav- és ónklorür- eljárások). 8. Csapadékképződésen alapuló térfogat szerinti analizis. 9. Mikr'oanalizis. — Dr. Putnoky László ny. r. tanár. Analitikai gyakorlatok I. f. (2. féléves vegyészmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Kémia I. f.) Heti 16 óra gyakorlat.
