M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tájékoztatója, 1940-1942

1940/41. tanév I. félév - Második rész - Az 1940/41. tanévben tartandó előadások

Az optika fő elvei és törvényei, különös tekintettel a technikai alkalma­zásokra. Világítástechnikai alapfogalmak, egységek és alkalmazások (izzó­lámpák). Hőtani alapfogalmak, alapelvek és felhasználások (pl. hűtés). Az elektrofizika alaptörvényei (bevezetés a gyakorlati elektrofizikába). — Boleman Géza ny. r. tanár. Kémia. (Bánya- és kohómérnök-hallgatók számára.) Az I. és II1. fél­évben heti 5 óra előadás. Első rész. 1. Fizikai alapismeretek. 2. A kémiai összetétel és szer­kezet tana. 3. Kémiai rendszertan. 4. Termokémia elemei. 5. Az elektro­kémia és kolloidkémia főbb tételei. 6. A kémiai mechanika alapelvei. 7. Az atomok átalakulása és 'szerkezete. Második rész. 1. Módszertani bevezető. 2. A hidrogén és a nemfémes elemek s vegyületeik. 3. A fémes elemek és vegyületeik. 4. A szénvegyületek áttekintése: a) nyílt láncú vegyületek, b) ciklusos vegyületek. — Dr. Proszt János ny. r. tanár. Általános és szervetlen kémia. (Erdőmérnök-hallgatók számára.) Az 1. félévben heti 4 óra előadás és 2 óra gyakorlat. 1. Bevezetés. A természettudományok jellemzése, fizikai, kémiai alap­fogalmak. 2. A kémia története. 3. A vegyülés törvényei. 4. A kémiai összetétel és a kémiai átalakulások törvényei (Proust törvénye, Gay— Lussac törvénye, atom- és molekulaelmélet, Avogadro tétele, atomsúly, molekula szerkezete, kémiai átalakulások, vegyületek beosztása). 5. Termo­kémia. Képződési hő, közömbösítési hő. Hess tétele, hőhatály. 6. Elektro­kémia. Az elektrolites disszociáció, elektrolízis, galvánelemek, víz disz­szociációja, hidrolízis. 7. Kémiai mechanika. Szilárd, folyékony és gáz­alakú testek, katalízis, tömeghatás törvénye. 8. Periodikus rendszer. 9. Kolloid-állapot. 10. A nemfémek, azok egymással és hidrogénnel képe­zett vegyületeik. 11. A fémek és vegyületeik. — Vági István ny. r. tanár. Szerves kémia. (Erdőmérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Álta­lános és szervetlen kémia.) A II. félévben heti 5 óra előadás. 1. Nyiltláncú szénhidrogén vegyületek. Paraffinek, olefinek, acetilének, alkoholok, éterek, észterek, aldehidek, ketonok, zsírsavak. Többértékü alkoholok és ezek oxidációs termékei, szénsavleszármazottak, Purin- vegyületek, ciánvegyületek, szénhidrátok (mono-, oligo- és polisacharidok). 2. Ciklusos vegyületek (benzolleszármazottak, többgyűrűs benzolszárma­zékok, hidroaromás vegyületek). 3. Heterociklusos vegyületek. 4. Fehérjék. 5. Carotinoidok. 6. Antociánok. 7. Sterinek. 8. Ismeretlen összetételű hormonok és vitaminok. 9. Enzimek. — Vági István ny. r. tanár. Fizikai kémia. (Kohómérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Fizika és Kémia.) Az I. félévben heti 3 óra előadás és 3 óra gyakorlat. Előadás. 1. A halmazállapot elmélete. 2. Az állapotváltozások tana és a termodinamika elemei. 3. Heterogén egyensúlyrendszerek. 4. Elegyek, oldatok, diszperziók. 5. A kémiai reakciók kinetikája. 6. A kémiai egyen­súlyok tana és azok termodinamikája. Gyakorlat. Tömeg-, térfogat-, hő­mérséklet- és sűrűségmérés. Molekulasúly-meghatározás. Belső súrlódás-, felületi feszültség- és gőznyomás-mérés. Egyszerű fázisdiagrammok fel­vétele. Kalorimetriai mérések (közömbösítési hő, égéshő). Fizikai analí­zisek (refraktometria, kollorimetria). Inverziósebesség- és eszteregyensúly- meghatározás. — Dr. Proszt János ny. r. tanár. Elektrokémia. (Kohómérnök-hallgatók számára. Előtanulmány: Fizi­kai kémia.) A M. félévben heti 3 óra előadás és 4 óra gyakorlat. Előadás. 1. Az elektrolitek elmélete. 2, A galvánáram keletkezése. 3. Az elektrolizis és polarizáció. 4. Az elektroanalizis módszerei. 5. Pre- parativ elektrokémia. Gyakorlat. Coulombmérö összehasonlítása. Fajlagos és aequivalens vezetőképesség. Conduktometrikus titrálás. Galvánelemek elektromos erejének és belső ellenállásának meghatározása. Koncentrációs elemek. Oldékonysági szorzat- és hidrogénexponens-meghatározás. Ki­

Next

/
Thumbnails
Contents