Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Kémiai épület - The Chemistry Building Kalmár Miklós
Czigler azonban tisztában volt a talaj változó szerkezetével, ezért az alapozási síkkal inkább követni szerette volna a teherbíró talaj vonalát. A Duna szintje felett 5,5 m-t javasolt alapozási síknak és a téglafalakig beton sávalapot tervezett. A vitában végül Hauszmann szava döntött a sávalap mellett, holott Pecz is a betonlemezt tartotta volna jobb megoldásnak. VégüL csak a mélypince alatt épült kb. 1,60 m vastag vasalatlan beton lemezalap. A várható víznyomás felvételére a pinceszinti padlóburkolatok alatt 30 cm vastag betonaljzatot építettek. További fejtörést okozott az udvari nagyelőadó üvegtetejének tartószerkezete, amely végül vasszerkezetű lett. A szerkezeti részletek kialakítása során Hauszmann-nak többször is meghatározó szerep jutott. Születtek azonban olyan döntések is, amelyek során Czigler nem engedett a maga elképzeléséből: határozott állásfoglalással vetette el például a folyosók 30 cm-rel való kiszélesítésére tett javaslatot. Az összes munkanemet megpályáztatták, és a beérkezett ajánlatok közül a megbízhatóság és az árszint alapján választottak. Czigler volt a „művezető építész": így ő készítette a költségvetést és tett javaslatot az ajánlatok elfogadására. A kivitelezők kiválasztása során Hauszmann és a szakmailag kevésbé kompetens professzorok, valamint a minisztériumi képviselők is gyakran igyekeztek érdekeiket érvényesíteni. A viták során nem mindig a legolcsóbb műszaki megoldást választották, de a költségelőirányzat betartása mindvégig fontos szempont maradt. A költségkeret betartása az építkezés kezdetén még derűlátásra adott okot, ám a munkálatok előrehaladásával egyre aggasztóbbá vált a helyzet. A később sokat foglalkoztatott Havel Lipót-féle kivitelező vállalkozás 1902-ben került kapcsolatba a műegyetemi építkezéssel. A föld- és kőművesmunka az ő feladata lett. A falegyen ünnepre 1903 nyarán került sor. A vasszerkezeti munkákat különválasztották ..művasalási" és „közönséges" lakatosmunkákra. A nagy tartószerkezeteket és a kovácsoltvas díszeket más és más kivitelező készítette. A Budapesti Szivattyú és Gépgyár gyártotta le a rácsos vas tartószerkezeteket. Több vállalkozó ekkor kapott először olyan jelentős megbízást, amely megalapozta későbbi szakmai sikereit. A híressé vált Knuth Károly a fűtésszerelési munkákra szóló megbízását Wartha Vince révén szerezte meg, aki az új fűtési rendszert oktatási példaként is szerette volna bemutatni a hallgatóságnak. Az asztalos és ácsmunkákra - Hauszmann támogatása alapján - a Gregersen G. és Fiai vállalkozást találták a legmegfelelőbbnek. A mázolás Fischer és Hartmann munkája, az üvegesmunka pedig Glatz Andrásé lett. A lakatosmunkákra a megbízást Árkay Sándor nyerte el, de Hauszmann úgy vélte: a kovácsoltvasban Jungfertjobb lett volna. A víz-csatorna
