Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Fizikai épület - The Physics Building Kalmár Miklós
Az épület és berendezései azonban túl sok villamos energiát fogyasztottak, így a telep nem elégíthette ki még az F épület áramszükségletét sem. A tanszékek saját, dieselmotoros áramfejlesztővel pótolták a hiányzó energiamennyiséget. Az épület gázellátását a Budapesti Légszesztársulat biztosította. A belső padlóburkolatokat az akkori kornak megfelelően választották ki. A fakocka padlóburkolat, valamint a pormentes és vízzáró „Legnolith" rendszerű azbeszt burkolat megkövetelték a szakértelmet és a pontos munkát. Júliusra elkészültek az ablakok, amelyek gyártását Kovács Zsigmond és Müller Rezső cégére bízták, a Ch épületen dolgozó vállalkozóktól eltérően, mivel az ott dolgozó asztalosok munkájával elégedetlenek voltak. A belső munkák a nyár végére befejeződtek. 1906 szeptemberében megkapták a használatba vételi engedélyt, bár a kiegészítő munkák ekkor még folytak. Az új tanévre a hallgatók birtokba vehették az épületet. A kivitelezésen többnyire a Ch épület építésekor már bizonyított mesterek dolgoztak. Az „elektrotechnikai és physikai pavilion" födém és lépcsőzetes betonpadozat munkáival Biehn Jánost bízták meg. Az ácsmunka Brunner Ferencé volt. A kőfaragó és márványmunkákat Seenger Béla, a mázolást és a festést Kurbel József végezte. A vasmunkák megbízását a Budapesti Szivattyú és Gépgyár nyerte. A felvonókért Fröhlich Róbert felelt. A villamos csengőket a Szalai és Deutsch cég szállította. A parafakő „elszigetelő" (hőszigetelő) dr. Fleidlberg Tivadar, a tetőfedő Tomschay Károly volt. A tölgyfa padozatok az Egyesült Magyar Parkettagyárak termékei. A kövezés Schaffer György és Weisinger György kőfaragót dicsérte. A Lukács és Meitner cég készítette a „Legnolith" azbesztpadlót, a fűtés és szellőzés kivitelezése Knuth Károly feladata lett. Az elektromos szereléseket a Ganz gyár, az Elektrotechnika Tanszék asztalainak elektromos vezetékeit a Blau és Lukács cég szerelte. A lakatosmunkákat Berkes Kálmán végezte, a felirati táblákat SteinerÁrmin és Ferenc szállította. A kályhákat Zwillinger Manó készítette. A függönyökre a megbízást Paschka és Társa, a bádogos munkákra pedig Tóth Imre és Társa kapta. A föld-, kőműves- és elhelyező munkákat ez alkalommal is Fiavei Lipót irányította. A berendezés technikai színvonalát jellemzi, hogy korszerű felvonókat alkalmaztak: csakúgy, mint a Ch épületben, itt is Anton Freissler-féle elektromotoros felvonókat építették be. Az F épületben mindhárom tanszék egy-egy, az előadótermek közelében elhelyezett felvonót kapott. Elég későn, 1906 nyarának elején kezdték el a liftek kivitelezését, de a nyár végére így is sikerült lealapozni a liftaknákat. Az építkezés előrehaladottsága miatt az alsó gépházas szerkezetek csak utólagosan illeszkedhettek a meglévő műszaki környezethez. A liftek két-két személyre, illetve 600-600 kg-os terhelésre készültek. A technikai érdekességnek minősülő lifteket idővel egymás után kicserélték, illetve megszüntették.
