Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Fizikai épület - The Physics Building Kalmár Miklós

területe - a fenti sorrendben - 2305, 1939 és 2058 m2-re változott. További 785 m2-t igényelt az Elektrokémia Tanszék is. Az épületre szánt költségkeret a területek növekedése ellenére sem változott, ami sok kompromisszumot kívánt az építészeti megoldásokat és a helyiségek berendezését tekintve.

Czigler új koncepciója szerint egy nagyobb, U alaprajzú épületet tervezett, amelyben mindhárom tanszék (Elektrotechnika, Kísérleti Fizika és Technikai Fizika) külön bejáratot és külön előadótermet kapott. Az épület kétemeletes magasságán azonban - a palotahomlokzatok szerkesztési szabályainak megtartása érdekében - a megnövekedett területi igény ellenére sem változtatott. Az épület megközelítése továbbra is a Budafoki út felől történt. A cour d'honneur-ös udvaron egy bejárat az U alakú teresedés erősen visszahúzott szimmetria-tengelyében volt, a másik kettő az U alaprajz oldalszárnyait tárta fel. így lehetővé vált a megnövekedett tervezési program elhelyezése. Az épület már-már túllépte a pavilonléptéket, de az építész továbbra is ragaszkodott az utcai megközelítéshez.

AZ F ÉPÜLET KELETI HOMLOKZATA, ARCHÍV FELVÉTEL A GÉPLAB0RATÓRIUM TETEJÉRŐL,1930-AS ÉVEK ARCHIVE PHOTO OF THE FACADE OF THE F BUILDING FROM THE ROOF OF THE ENGINES LABORATORY, 1 930s

Cziglert még 1904 tavaszán felszólították a tervek elkészítésének felgyorsítására.

További változtatásként - többek között - felmerült az Elektrotechnika Tanszéknek a gépszerkezettan laboratóriumhoz történő csatlakoztatása a várható nagy gépek miatt.

Wittmann Ferenc (a technikai fizika tanára, később akadémikus) igényelte az 1897-ben megígért területet a Technikai Fizika Tanszék számára, mivel az építkezés idején a tanszéknek már 150 hallgatója volt. Czigler a tervezés előrehaladottsága miatt csak a szuterén területeit ajánlotta fel erre a célra.

Az F épület építészeti megjelenését és stílusát eredetileg Czigler Győző határozta meg, ám az elhúzódó tervezési folyamat, a kivitelezés közbeni módosítások és nem utolsó sorban az építész elhalálozása miatt részben megváltoztatták az eredeti koncepciót. Czigler

1905. március 28-i halála után az épületet egyrészt saját irodájának munkatársai, Dvorák Ede, Rusz János, Tauer János, Medek Tibor és Hack Endre tervezték tovább, másrészt a Műegyetem korábban is közreműködő építésztanárai, Hauszmann Alajos és Pecz Samu folytatták a munkát. Hauszmann kívánságára az épület a középtengelyben egy hátsó kert felőli