Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Műegyetem története - The History of the University of Technology GY. Balogh Ágnes
oklevelek kiadásának jogát is. A Királyi József Műegyetemnek mérnöki, építészi, gépészi és vegyészi, valamint egyetemes szakosztályai voltak. Az egyetemes osztály a tanári pályára készülők számára nyújtott képzést, illetve a hallgatók e szak két évének elvégzése után kezdhették meg a hároméves képzést valamelyik műszaki szakosztályban. Megszűnt az addig különálló közgazdasági osztály, ám annak tantárgyait továbbra is oktatták. 1872-73-ban mindössze az egyetemes, a mérnöki és a gépészmérnöki szakosztály kezdte meg működését, az építészi és a vegyészi képzést csak 1873-74-ben indították el - az előbbit a mérnöki, az utóbbit pedig az egyetemes szakosztályhoz kapcsolódva. A Műegyetem egyetemi jogosítványai 30 év elteltével, 1901-ben váltak csak teljes körűvé, amikor az egyetem a doktori cím adományozásának jogát is elnyerte. A tanulmányok mérnöki oklevéllel, okleveles mérnöki címmel fejeződtek be, a doktorátust posztgraduális úton, a doktori szigorlat után megírt doktori értekezéssel lehetett megszerezni. 1871-ben a belső szervezeti szabályzat elfogadása után a képviselőház arról is határozott, hogy az intézményt át kell telepíteni Budáról Pestre. A kultuszminiszter még 1871-ben 5 évre kibérelte a Pest városa által a Műegyetem számára kijelölt épületet, az ún. Nágel-féle bérházat (akkor: a Két Nyúl és a Csillag utca, a mai Lónyay és Gönczy Pál utca sarkán). Ezt az épületet lakóházból alakították át, és már a beköltözéskor szűknek bizonyult az 500 főt meghaladó hallgatói létszám számára, mégis 10 éven át - 1882 júliusáig - ez maradt a Műegyetem otthona. Az 1872-73-as tanév már itt kezdődött Sztoczek József rektor vezetésével. A Budapest egyesítése [1873) után kibontakozó ipari és gazdasági fellendülés a műegyetem hallgatói létszámának ugrásszerű növekedésében is megmutatkozott. 1874-ben újabb épületet kellett bérelni (ez a Csillag utca 8., Kerkápoly-ház földszintje volt) többek között a könyvtár céljaira. A Vámház épületében helyezték el az egyetem felszerelésének akkori büszkeségét, a Werder-féle szilárdságvizsgáló, azaz szakító-gépet. 1877-ben a Kerkápoly-ház bérletének lejártával a Két Nyúl utca 13. szám alatti Schönberg-házat bérelték ki. A több bérházban való elhelyezés korszerűtlen és csupán ideiglenes megoldás volt, mivel ekkorra már napirendre került a Műegyetem állandó, 600-650 hallgató befogadására képes épületének tervezése. Az 1879. december 13-án szentesített XLVII. törvénycikk 790.000 korona összegű állami támogatást irányzott elő a Műegyetem és az Állatgyógyintézet céljaira építendő állami épületekre. A Múzeum körúton a kincstári tulajdonban lévő (ún. Kunewalder-féle) telken az addig az Állatorvosi Tanintézet által használt régi épület lebontása után épült fel a Műegyetem épületegyüttese Steindl Imre műegyetemi tanár tervei alapján. A reprezentatív, neoreneszánsz főépület (ma: ELTE Bölcsészettudományi Kar), valamint az Eszterházy (ma: Puskin) utcában a kémiai tanszékek céljára emelt kisebb épület mellett a belső udvaron egy kis földszintes épületet meghagytak az Állattani Tanszék számára. Az Eszterházy utcai kémiai pavilon építését 1880 augusztusában, A MŰEGYETEM EGYKORI FŐÉPÜLETE, BUDAPEST. Vili. KÉR., MÚZEUM KRT. 6-8., 188 1 -1882 THE FORMER MAIN BUILDING OF THE TECHNICAL UNIVERSITY, BUDAPEST, DISTRICT IX, MUSEUM BOULEVARD NO. 6-8, 1 88 1 - 1 882
