Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
PECZ Samu élete és munkássága - The Life and CEuvre of Samu PECZ Gy. Balogh Ágnes
PECZ SAMU ELETE ES MUNKÁSSÁGA Pecz Samu 1854. március 1 -jén született Pesten. Polgári családból származott, édesapja id. Pecz Ármin (1820-1896] műkertész, a Ludoviceum főkertésze, a Múzeum-kert tervezője volt. Öccse, ifj. Pecz Ármin (1855-1927) szintén műkertész, a millenniumi kiállítás, az Állatkert és a Műegyetem kertépítésze. Pecz Samu a terézvárosi evangélikus elemi iskola elvégzése után az 1864 szeptemberében megnyílt Sütő utcai új pesti Evangélikus Gimnáziumba (ez a jelenlegi Deák Téri Evangélikus Gimnázium), majd a fővárosi (belvárosi) Főreáliskolába járt. Építészeti tanulmányait 1871-ben a Magyar Királyi József Műegyetemen kezdte, ahol két évig volt hallgatója az universitas építészeti szakosztályának - annak egyik első diákjaként. 1873-tól két esztendeig a stuttgarti műegyetemen tanult, majd az egyéves katonai önkéntesi időt leszolgálva, tüzértiszti vizsgát tett. Ezt követően két évig a bécsi Képzőművészeti Akadémiára járt, ahol a dán származású Theophil Hansen tanítványaként „antik stílusában folytatott tanulmányokat. (Mestere tervezte többek között Bécs Parlamentjét, a Musikverein palotáját és a Tőzsdét is.) A bécsi évek alatt Pecz közreműködött Hansen tervezési munkáiban is. 1878-ban egy királyi palota tervével elnyerte az akkori legjelentősebb építészhallgatói díjat, a Preis-Stipendiumot. Az akadémián tanuló építészek Hansen védnöksége alatt megalakult egyesülete őt választotta első elnökéül. Hazatérése után másfél évig dolgozott Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszonytemplom (közismert nevén: Mátyás-templom) helyreállításán, s eközben megismerte a gótikus építészet szerkezeteit és formavilágát. Négy hónapos olaszországi tanulmányútja után, 1882-ben diplomázott a M. Kir. József Műegyetemen az első magyar okleveles építészek egyikeként. 1884 és 1885 között Hauszmann Alajos műegyetemi tanár irodájában dolgozott, majd nagyobb tanulmányutat tett Németországban és Franciaországban. 1882-ben - amikor a Műegyetem új, Múzeum körúti épületébe költözött - tanársegédi kinevezést kapott a Középítéstani és a Középkori tanszékeken Schnédár János és Steindl Imre műegyetemi tanárok mellett. 1887. január 10-én az ókori építészet rendkívüli magántanára lett, s a következő évben - harmincnégy éves korában - kinevezték a középítéstan nyilvános rendes tanárává. Ekkortól töltötte be a Műegyetem I. számú Középítéstani tanszékének 2 6 5 < CD '< cn cn-< N CL
