Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
HAUSZMANN Alajos élete és munkássága - The Life and CEuvre of Alajos HAUSZMANN Kalmár Miklós - Kiss Zsuzsanna Emília
Sajnos, ma már nehéz felismerni a palotában azt a nagyvonalú szándékot, amely látványos belső térsoraival, kifinomult, elegáns stílusával a kor hazai csúcsteljesítményévé avatta az épületet. Az építész jó érzékkel ismerte fel, hogy a korábbi, a Dunára merőleges bővítés nem szolgálja eléggé a mindenkori látványból fakadó reprezentációt, ezért a meglévő épület északi udvara fölé emelt egy központi kupolát amelynek szimmetriatengelyére tükrözte (megismételte, azaz újra felépítette) a meglévő épülettömeget. Ily módon a Dunával párhuzamosan egy hosszan kibontakozó palotasor alakult ki - északi bejárattal a polgárváros felől. A végeredmény egy elegáns amfilád (egymásba nyíló teremsor) lett: a tükrözött épülettömegbe került a nagy táncterem, közepén a Habsburg terem volt, a régi palotaszárnyban pedig a díszterem helyezkedett el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lágymányosi Campusának központi épülete (1906-1909) Hauszmann egyik legismertebb alkotása. További ismert oktatási épületei a zombori gimnázium (ma: Sombor, Szerbia; 1882-1886), a soproni felső leányiskola (1886-1886), a budapesti Tanítóképző (1883-1886) és a Pädagogium névre keresztelt állami polgári és elemi iskolai tanítóképző intézet a budai Krisztinavárosban. Hauszmann Alajos mint nagytekintélyű építész a sokszínű magyar századfordulós építészet konzervatív, historizálásba hajló változatát művelte. Pályája a XIX. század második felében bontakozott ki. Legfontosabb alkotásai akkor valósultak meg, amikor már éreztették hatásukat a XX. századi modern építészeti irányzatok is. Hauszmann a historizmus végső fázisában érezte magát igazán otthon, amikor a történelmi formák már nem kötötték meg annyira az építészt, így szabadabban variálták azokat akár a szecesszióba hajló díszítőelemeknek is teret adva. Korán elért szakmai sikerei hamar a csúcsra juttatták, s ebben jelentősen segítette korai műegyetemi szerepvállalása. Nagy hatással volt pályatársaira és kollégáira is. Elismerően nyilatkozott néhány fiatal, később jelentős karriert befutó munkatársáról, például Giergl Kálmánról és Korb Flórisról, akik a lendületet és a megújulást képviselték a már korosodó mester mellett. Hauszmann 1913-tól alapítványa révén támogatta a Műegyetemen végzett fiatal építészeket. Jelentős szerepet vállalt a közéletben is. Hosszabb-rövidebb ideig az Országos Középítési Tanács, a Képzőművészeti Társulat, valamint a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja és elnöke volt, igazgatósági tagja a Fővárosi Közmunkák Tanácsának és az Országos Képzőművészeti, Iparoktatási és Közegészségügyi Tanácsnak, az Országos Központi Takarékpénztárnak, valamint műszaki tanácsosa a Vörös Kereszt Egyletnek. 1926-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Érdemei elismeréseként megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, a császár által 1887-ben alapított Pro Litteris et Artibus érdemjelet és a harmadosztályú vaskoronarendet is. A Coburg-palota tervezője minőségében a belga királytól kiérdemelte a Lipót-rend tiszti keresztjét. Építészeti tevékenységét elismerve Szombathely városa díszpolgárává avatta. A Royal Institute of British Architecture (RIBA) és a Vereinigung der im Reichsrat Vertretenen Königreiche und Laender levelező tagja volt. Elnyerte az Országos Iparegylet aranyérmét és az 1900-ban megrendezett párizsi világkiállítás nagydíját is. 1918-ban nemesi címet kapott. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Fontosabb épületeiről, így például az Igazságügyi Palotáról, a Műegyetemről és a budai királyi várról is jól szerkesztett és gazdagon illusztrált kiadványokat készített. Gazdag életművét lezárva, hatvanhét éves korában vonult nyugállományba. 1926-ban, élete 79. évében hunyt el. A Műegyetemen, a Központi épület általa tervezett Aulájában ravatalozták fel. Komor Marcell (1868-1966) mint tanítvány, munkatárs és neves építész 1916-ben Hauszmann félévszázados „építői jubileumára" ezt írta mesteréről:....nyugodtan kontemplálva ismerheti el önönmagáról, hogy eredményes pályája során oly nagyarányú működést fejtett ki, amelynél nagyobb már nem igen telhetik embertől..." 263 < CD '< O kj O >CD cn CD KI CD NEW YORK-PALOTA, BUDAPEST, VII. KÉR., ERZSÉBET KÖRÚT 9- 1 1., 1 89 1 - 1 894 NEW YORK PALACE, BUDAPEST, DISTRICT VII, ERZSÉBET BOULEVARD, NOS. 9- 1 1, 189 1 - 1 894
