Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
HAUSZMANN Alajos élete és munkássága - The Life and CEuvre of Alajos HAUSZMANN Kalmár Miklós - Kiss Zsuzsanna Emília
HAUSZMANN ALAJOS ELETE ES MUNKÁSSÁGA Hauszmann Alajos 1847. junius 9-en Budán született egy jómódú polgarcsalad második gyermekeként. Édesapja, Hauszmann Ferenc fűszer- és borkereskedő, ház- és szőlőtulajdonos, városi képviselő, a budai kereskedelmi grémium elnöke volt. Hauszmann az elemi iskola első három osztályát a budai várban a piaristáknál végezte. Szülei ezt követően Tatára küldték, hogy elsajátítsa a magyar nyelvet. Ugyanott járta az elemi iskola negyedik, majd pedig a gimnázium első évét is. 1859-ben visszakerült Budára, a nem sokkal azelőtt alakult reáliskola második osztályába. Ekkoriban a vegytan érdekelte, olyannyira, hogy otthon kis kémiai laboratóriumot rendezett be magának. Miután megismerkedett Mayerhoffer Károllyal, „az első budai fotográfus"-sal, megtanult fényképezni. Jó bizonyítványa jutalmául édesapja elvitte Triesztbe és Velencébe. Reáliskolai tanulmányai mellett több társával összefogva megalakította az első budai csónakegyesületet. Önkéntes segédmunkásként részt vett a királyi élelemtár, azaz a Lánchíd budai hídfőjénél álló Granarium átalakítási munkálataiban, hogy az épületben mielőbb megnyílhasson az első budai magyar színház. Később diáktársaival ..Gondűző" néven saját színtársulatot hozott létre, amelynek egy személyben ő maga volt a díszletfestője, igazgatója és pénztárosa is. Hauszmann 1861-ben ismerkedett meg Szkalnitzky Antal műépítésszel, aki miután megnézte a rajzait, azt tanácsolta a szüleinek, hogy a kereskedői pálya helyett építésznek taníttassák fiukat. Még a Műegyetem megkezdése előtt azonban - szintén Szkalnitzky tanácsára - a reáliskola mellett szabadidejében és a vakációk alatt kőműves inasként segédkezett Diescher József építőmester mellett a MagyarTudományos Akadémia építésén. Édesapja 1863-ban bekövetkezett halála után Hauszmann befejezte a reáliskolát (1864), és beiratkozott „a budai Technikára" - azaz a Műegyetemre. Egyetemi tanulmányai mellett szabadidejében Szkalnitzky Antal irodájában dolgozott, ahol találkozott Ybl Miklóssal, Weber Antallal, Henszlmann Imrével és Pucher Józseffel is. A Műegyetemen szűkebb baráti köréhez tartozott LechnerÖdön és Puntzman (Pártos) Gyula. Bár ekkor még nem létezett külön építészeti szakosztály az universitason belül, már folyt a műépítészet oktatása Szkalnitzky Antal mint rendkívüli tanár előadásában. Hauszmann az ő ösztönzésére a második év befejezése után, 1866-tól a berlini