Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

CZIGLER Győző élete és munkássága - The Life and CEuvre of Győző CZIGLER Kalmár Miklós

A városi neoreneszánsz és neobarokk palotákhoz hasonlóan épületformálásában itt is jó érzékkel utalt a funkcióra. Az összetett feladatú, egy- és kétszintes épületcsoport pavilonos kialakítású. A kor „vidéki" stílusát követi, inkább romantikus módon, a zöld­területhez illeszkedően. Homogén vakolatán a látszótégla homlokzati részletek szinte absztrakt tömörséggel képviselték a XIX-XX. század fordulóján már egyre ritkábban jelentkező történeti stílust. Külföldön tevékenykedve, Czigler átépítette a „Pázmáneum" szemináriumot, mely Bécs IX. kerületében található (Boltzmanngasse 14,1899-1900). Az épületet eredetileg Pázmány Péter alapította 1623-ban a császárváros magyar vonatkozású szemináriumaként. Jelenlegi formájában gróf Széchenyi Miklós püspök, esztergomi kanonok építtette a XIX. század végén. Az átépítés, illetve bővítés rövid idő alatt, 1899-1900 között valósult meg. A bécsi környezet illett a Czigler által tisztelt hanseni hagyományokhoz. A szigorú homlokzatot csak a főbejárat oszlopos, íves, címeres, Pázmányra utaló részletei oldják. Az épületet 1901-ben maga I. Ferenc József is meglátogatta. Czigler vidéki templomépületeit - többek között - Mezőkeresztesen, Nagyrádán, Verebé­­lyen és Hajdúböszörményben láthatjuk. Az utóbbi település református temploma XV. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850 és 1867 között, majd 1880-1882-ben Czigler Győző tervei alapján ismét átépítették, immár romantikus stílusban. Munkács (ma: MyKaneBe Ukrajna) új római katolikus temploma 1904—1905-ben épült Czigler elképzelései szerint, Sátor­aljaújhelyen pedig a neobarokk stílusú Szent István király római katolikus plébánia­­templom nyerte el végleges formáját Czigler Győző és Dvorák Ede tervei alapján. Szintén Czigler tervezte továbbá a kö­vetkező épületeket: Balatonfüred, fürdő­ház, 1889 (1945-ben megsemmisült); Balatonfüred, Hercegprímás nyaralója, 1892; Esztergom, Hercegprímási palota, 1892; V. kér., Váci utca 25., 1898; Buda­pesti Hírlap székháza, VIII. kér., Rökk Szilárd utca 4., 1902; Gömörés Kis-Hont Vármegyeháza, Rimaszombat (ma: Rimavska Sobota, Slovakia), 1902; Kórház és menhely, Pécs, 1904; Budapest, IX. kér., Hőgyes Endre utca 7-9. szám, 1904. Czigler Győző tervei alapján épültek fel a Magyar Királyi Törvényszék (1904-1906) és az Állami Elemi és Felsőbb Leány­iskola épületei (1896) is Fiumében (ma: Rijeka, Horvátország). A város állami épít­kezései kiemelkedő politikai jelentő­ségűnek minősültek akkoriban, így elvá­rás volt az épületek minél hatásosabb megjelenése. Czigler eklektikus épület­formálása megfelelt ennek az igénynek. Czigler 1905-ben, életének 55. és mű­egyetemi tanárságának 19. évében hunyt el. Temetése előtt az új Műegye­tem általa tervezett előcsarnokában, 2 3 9 VASARCSARNOK, BUDAPEST, V. KÉR., HOLD UTCA 13.. 1897 MARKET HALL, BUDAPEST, DISTRICT V, HOLD STREET NO. 13, 1897

Next

/
Thumbnails
Contents