Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
CZIGLER Győző élete és munkássága - The Life and CEuvre of Győző CZIGLER Kalmár Miklós
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FŐÉPÜLETE, BUDAPEST, II. KÉR., KELETI KÁROLY UTCA 5 - 7., 1 89 7 ^ LU THE MAIN BUILDING OF THE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, BUDAPEST, DISTRICT II, >LU KELETI KÁROLY STREET NO. 5-7, 1897 o M A116 beteg befogadására alkalmas két- és háromemeletes pavilonok épültek, loggiákkal. Czigler Győző szerteágazó építészeti életművének talán két legfontosabb alkotása Cd a Műegyetem és a Széchenyi Fürdő. Az ő nevéhez fűződik a mai Műegyetemi (XI. kér. Műegyetem rakpart) épületeinek elrendezésére vonatkozó első koncepcióterv, és a József Műegyetem lágymányosi telkén emelt kémiai (Ch, 1904) és fizikai [F, 1905) pavilon. Az artézi kutak fúrásával ismertté vált Zsigmondy Vilmos bányamérnök 1877-ben a Városligeti-tó közelében egy csaknem 1000 méteres mélyfúrással mintegy 60°C-os termálvizet hozott felszínre. A közelben hamarosan ivócsarnok és fürdő is létesült. 1884-ben a végleges megoldást keresve, Cziglert bízták meg az új Termál- és Népfürdő terveinek elkészítésével. A díszes neoreneszánsz stílusú Széchenyi Fürdő azonban csak halála után épült fel (1909-1913). Az elhúzódó építkezésben közreműködött Dvorák Ede (Czigler közeli munkatársa) és Gerster Kálmán, valamint Maróti Géza, Teles Ede, Róna József, Róth Miksa, Vastagh György és Vajda Zsigmond is. Czigler Győző számos országos építészeti pályázaton vett részt. A Mérnök- és Építész- Egylet támogatásával 1882-ben hirdettek pályázatot a „Nemzeti emlékhely" tervezésére, melyet megnyert. Elképzelésében a gellérthegyi helyszínt, a Citadella helyét találta a „Pantheon” számára megfelelőnek. Ez az épület klasszikus görög stílusú lett volna, kupolás középső csarnokkal. Az állandó Országház pályázatára készített, díjazott tervében Czigler a romanika stíluselemeit használta fel. A József főhercegről elnevezett tüdőszanatórium (ma József Attila Szanatórium) Gyulán (Sitka utca 1., 1914) egy évszázados fákkal övezett területen valósult meg, de már csak Czigler halála után, 1914-ben. A Budakeszi úti szanatóriumhoz hasonlóan ez az épület is meglepő megoldásokat képvisel az építész életművében.
