Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)

A Műegyetem története - The History of the University of Technology GY. Balogh Ágnes

amelyért Széchenyi István is sokat fáradozott. Az önálló műegyetem életre hívásának kísérlete azonban ekkor még kudarcba fulladt: az 1844. június 12-én kelt királyi rendelet csupán egy középfokú intézmény, a Pesti Királyi József Ipartanoda (Joseph Industrieschule) felállítását engedélyezte. Ez az 1846-ban ünnepélyesen megnyitott - József nádor nevét viselő - iskola a Műegyetem második elődintézménye lett. Az itteni kétéves képzést egy év előkészítő (alaptudományi) osztály előzte meg. Az oktatás három osztályban folyt, melyek gazdászati, technikai és kereskedelmi ismeretekre szakosodtak.

A József Ipartanoda több volt egyszerű iparosképzőnél, de kevesebb egy korszerű műegyetemnél: nem rendelkezett sem könyvtárral, sem szertárakkal, sem pedig gyűjteményekkel, az oktatás azonban már magyar nyelven folyt.

Az Ipartanoda számára ideiglenesen a pesti Tudományegyetem főépületében - annak az Egyetemi templom felé eső részében - biztosítottak helyiségeket. Az önálló székház gondolata már 1839-ben felmerült, amikor a Lúdoviceum épületét kívánták átalakítani nemcsak az Ipartanoda, hanem a létesítendő Műegyetem céljaira is. Később úgy tervezték, hogy a pesti szervita kolostor épületében, illetve az annak helyén építendő új épületben biztosítják majd az AZ MŰEGYETEM KORÁBBI ÉPÜLETEI BUDAPEST TÉRKÉPÉN

Ipartanoda elhelyezését. Ilyen előzmé- the map of the forerunner buildings of the university

nyék után az intézmény végül a Tudományegyetem pesti épületébe költözött át, ahol már az oktatás elindításakor is szűkösnek bizonyult a hely.

1850. szeptember 19-én négy éve tartó párhuzamos működés után Joseph Industrieschule néven császári rendelettel egyesítették a két technikai oktatási intézményt, megszüntették és az Ipartanodához csatolták a már 68 éve fennálló Institutum Geometricumot. Az összevonás szervezeti változásokkal is együtt járt. Előbb 1850-ben két évfolyamosra bővítették az előkészítő osztályt, amelyet mára következő évben meg is szüntettek, s helyette háromosztályos főreáliskolát hoztak létre. A gazdasági és kereskedelmi osztályok felszámolása után felsőfokú képzés csak a technikai

1 Buda, régi káptalani ház, dézsma ház, később Fortuna fogadó (I. kér., Fortuna utca 4.), 1782-1784

2 Pest, ferences kolostor kerti épülete, helyén: ELTE EK (V. kér., Ferenciek tere 6.1, 1784-1850

3 Pest, Tudományegyetem főépülete, Egyetemi templom felé eső rész (V. kér., Egyetem tér 1-3.), 1846-1850

u Buda, Egyetemi nyomda épületének hátsó része,

II. kér., Országház utca 1-3.1, 1854-1856

5 Buda, Gáger Mihály háza (I. kér., Országház utca 11.1, 1867-1872

6 Buda, Szupp József háza, [I. kér., Bécsi Kapu tér 9.), 1870-1872

7 Buda, Özvegy Dőry Vincéné háza II. kér., Úri utca 40.), 1871-1872

8 Pest, Nágel Ármin bérháza,

(IX. kér., Gönczy Pál utca 3. - Lónyay utca 7.), 1872-1882

9 Budapest, Kerkápoly-ház, Csillag utca 8.,

(IX. kér., Gönczy Pál utca 2.), 1874-1877

10 Budapest, Schönberg-ház, Két Nyúl utca (IX. kér., Lónyay utca 18/a-b.), 1877-1882

11 Budapest, Fővámház épületében egy helyiség a Mechanikai labor céljára, ma: Corvinus Egyetem központi épülete, (IX. kér., Fővám tér 8.), -1872

12 Budapest, Múzeum körúti műegyetemi épületegyüttes

ma: ELTE BTK, 1882-1909, Főépület (Vili. kér., Múzeum krt. 6-8.);

Kémia pavilon, (Vili. kér., Puskin utca 11-13.); Építészeti pavilon, Eszterházy utca, (Vili. kér., Puskin utca 3.); Gólyavár (Vili. kér., Múzeum krt. 6-8.)

13 Budapest, bérház l-ll-lll. emelete, V. kér., Múzeum krt. 13., 1893-1909 u Budapest, bérház II. emelete, Eszterházy utca 11.

(Vili. kér., Puskin utca 15.1, 1896-1909

15 Budapest, bérház ll-lll-IV. emelete, Kerepesi út (Vili. kér., Rákóczy út 17.), 1897-1909

16 Budapest, bérház, Kerepesi út (Vili. kér., Rákóczy út 9/b.l, 1897-1909