Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
CZIGLER Győző élete és munkássága - The Life and CEuvre of Győző CZIGLER Kalmár Miklós
immár személyes tapasztalatokat sikerült szereznie a korabeli nagy építkezésekről és megbizonyosodnia a klasszikus, középkori, bizánci és reneszánsz épületek hatásáról. Egyúttal megismerkedett a korszerű építési technikákkal is. Czigler 1874-ben Budapesten telepedett le, ahol a székesfővárosi mérnöki hivatalban kapott munkát. Az Üllői úti Köztelek-bérházban lakott és magányosan élt. 1878-ban főhadnagyként részt vett a boszniai hadjáratban. Építészeti munkássága mellett 1887-től a budapesti Műegyetem ókori építészeti tanszékének tanáraként tevékenykedett. E tárgy oktatójaként egykori bécsi mestere, Theophil Hansen útmutatásait követte. A Műegyetemen ekkoriban Hauszmann Alajos (1847-1926) volt az újkori építészet tanára, a középkori építészetet pedig Steindl Imre (1839-1902) adta elő. A mind nagyobb léptékű épületek homlokzatainak kialakítása összetett feladatot jelentett a stílusok szabályait szem előtt tartó építészek számára. Az akadémiákon a városi épületek esetében a háromszintes reneszánsz palotahomlokzat kialakítását eszményítették, miközben a megrendelők már négy-ötszintes beépítéseket igényeltek. A szakembereknek ezt az ellentmondást kellett feloldaniuk saját építészi érzékükre hagyatkozva. Czigler három körúti bérházat is tervezett Budapesten: egyet a Teréz körútra (VI. kér., Teréz krt. 43/b., 1878), kettőt pedig az Erzsébet körútra (VII. kér., Erzsébet körút 4., 1887 özv. Kehrer Pálné és VII. kér., Erzsébet körút 56., 1886 Korányi Frigyes részére). Ez utóbbi példa is a homlokzati szintek összevonásával kialakított stílushű neoreneszánsz (azaz háromszintesnek tűnő) homlokzatot kapott a megrendelő négyszintes beépítési igénye ellenére. Az 1857-ben alapított budapesti Kereskedelmi Akadémia épülete (V. kér., Alkotmány utca 9-1 1., 1882) szintén jól tagolt épület volt a következetesen neoreneszánsz stílusban tartott részletkultúrával. A Rózsák terén álló római katolikus (ma: görög katolikus) templom (VII. kér., Rózsák tere 9-10., 1883) egyike Czigler azon ritka épületeinek, amelyek a középkort idéző romantikus stílusba hajlanak. Eredetileg Erzsébetváros plébániatemplomául emelték, ám 1905-ben átadták a görög katolikus egyháznak, így annak első fővárosi templomaként kezdett funkcionálni. Az épület elvonatkoztatott középkori formái mindössze jelzésértékűek, az egyszerű anyaghasználat, a téglaburkolat nagyvonalú. A mellette álló eklektikus stílusú Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia (Rózsák tere 8., 1881) szintén Czigler munkája: egyemeletes, szolid eleganciájú, de akadémikus ízléssel formált egyszerű épület, amely szépen illeszkedik a templomhoz. AIX. kerületi egykori elöljáróság épülete jelenleg is hivatali funkciót lát el. Kétemeletes, mindkét közterület felé elnyúló saroképület, neoreneszánsz stílusban épült. Művészi hatását a kváderes hatású földszint fölötti főemelet elegáns keretezéssel hangsúlyozott nyílássora fokozza. Az Országos Erdészeti Egyesületek háza szintén saroképület, a sarkon toronyszerű rizalittal. A sarokarmírozás, a téglaburkolat és a változatos tetőforma az elsődleges reneszánsz stílus mellett romantikus jegyeket is hordoz. 2 2 9 AZ ELÖLJÁRÓSÁG EPULETE, BUDAPEST, IX. KÉR., BAKÁTS TÉR 14., 1 884 MUNICIPAL BUILDING, BUDAPEST, DISTRICT IX, BAKÁTS SQUARE NO. U, 1884
