Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Geodéziai obszervatórium - The Geodesic Observatory Gy. Balogh Ágnes
ahová a két szárnyhoz képest átlósan kialakított lépcső vezetett a Központi épület irányából. A két szélső sarokpavilon padlószintje négy lépcsőfokkal (azaz 60 cm-rel] magasabban épült a folyosókénál. A műszereket a sarokpavilonokban helyezték el, ezért ezekben a helyiségekben az oldalfalakat ablakok helyett nyitható fa zsalugáterekkel látták el. Az egyszerű, szinte dísztelen épület homlokzatképzését a szárazon sajtolt tégla- és vakolt felületek egyensúlya jellemezte. A téglából kialakított lábazat és főpárkány között tégla lizénák keretezték a vakolt faltükröket és a nyílásokat. A fényképfelvételek tanúsága szerint csak a párkány volt valamelyest gazdagabb részletképzésű. Mint a többi műegyetemi épület esetében, itt is Havel Lipót végezte a föld-, kőműves-, és elhelyező munkákat. Az 1909. május 5-én kelt költségvetés szerint a körítőfalak alatti sávalapok betonból készültek. Az obszerválóhelyiségek beton műszerállásait a falaknál mélyebbre, 3 méterrel a járdaszint alá kellett alapozni. A műszerállásokra süttői mészkőből faragott „kemény fedlap" került. A sarokpavilonok folyosók fölé húzható acél tetőszerkezetének terveit a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság mérnöki irodája készítette, s ugyanez a cég végezte a gyártást és a kivitelezést is. A falak, valamint a folyosók fölötti boltozatok téglából készültek. A középső alacsony hajlású nyeregtetős pavilon fa tetőszerkezetét cseréppel fedték. Az épület facement fedéssel és doloment padlóval készült, a fűtést pedig „légszesz”-szel fűtött kályhával biztosították. A bádogosmunkákat (függőcsatornák, lefolyócsövek, „tetőkihágó ajtó", tetőablak) Bründl János készítette. Az épület köré széles járda épült. Az obszervatórium használatbavételi engedélyét 1910. január 10-én írták alá. A Geodéziai Obszervatórium II. világháborús sérüléseiről nem állnak rendelkezésünkre adatok. Az utolsó helyszínrajz, amelyen még ábrázolták, egy 1947-ben készült, 1:250 léptékű geodéziai felmérés. Ezen a felmérési terven az épületet már „rom”-ként tüntették fel. A Campus területét bemutató, 1948. június 23-án kelt helyszín rajzon már nem szerepelt az obszervatórium, vagyis valamikor e két időpont között került sor az elbontására.
