Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Műegyetem története - The History of the University of Technology GY. Balogh Ágnes
A MŰEGYETEM TÖRTÉNETE A Műegyetem, illetve a magyar technikai szakoktatás története a XVIII. századig nyúlik vissza. Ebben az időszakban egyre szélesebb körben terjedt a természettudományos műveltség, s mindinkább felismerték a reáltudományok jelentőségét is. A műszaki szakembereket ekkor még rudasmestereknek vagy matematikusoknak nevezték, majd geometráknak, azaz földmérőknek: csak később terjedt el a nyelvújítás kori „mérnök" szó, mely azóta is használatos. A természettudományok oktatása ekkor még kisebb szakiskolákban, nem egyetemi szinten folyt. A piaristák a váci kollégiumban 1763-tól már oktattak elemi építészetet (Elementa Architectonicae címen), az 1767-ben alapított szintén váci Theresianumban pedig matematikát, elméleti mértant és polgári építészetet is. Műszaki ismereteket tanítottak a jezsuiták Kassán (ma: Kosice, Szlovákia) és Győrben, a Pozsonyi (ma: Bratislava, Szlováka) Királyi Akadémián pedig az architektúra és a hidrotechnika is szerepelt a tárgyak között. Az ország egyetlen egyetemén, a jezsuiták által vezetett nagyszombati (ma: Trnava, Szlovákia) univerzitáson a Bölcsészeti Kar matematika előadásainak keretében már geometriát, trigonometriát és építészettant is előadtak. Mária Terézia 1763-ban megalapította a Pozsony megyei szenei (akkori néven Szempcz, ma: Senec, Szlovákia) piarista Collegium Oeconomicumot, amelyet a szervezett magyar mérnökképzés megindításának közvetlen előzményének tekinthetünk. Itt már - német nyelven - gazdaságtant, kereskedelmi ismereteket és alkalmazott műszaki tárgyakat (földméréstant, mechanikát, valamint polgári építészetet) is oktattak. Az intézményt 1776-ban Tatára helyezték át, majd 1780-ban megszüntették. Rövid működése ellenére ez a Collegium - különösen tantervét tekintve - az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum előképe lett. A műszaki felsőfokú szakoktatás megindításának kezdetét jelentő első hazai intézmény a szintén Mária Terézia által 1763-ban alapított, majd 1770-ben akadémiai rangra emelt Selmecbányái (ma: Banská Stiavnica, Szlovákia) Bányászati Akadémia volt. Ez az intézmény az 1735 óta működő selmeci bányatisztképző iskolából fejlődött ki, ahol már az 1740-1750-es években színvonalas gépészeti oktatás folyt. Az oktatás nyelve itt is a német volt. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum (később használt egyszerűbb nevén: Institutum Geometricum - azaz: Mérnöki Intézet) tekinthető Magyarországon az első felsőfokú mérnökképző intézetnek, amely egyúttal a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje. Létesítésének elsődleges célja az volt, hogy az országban okleveles földmérő, út- és vízépítő mérnököket képezzenek. All. József által alapított intézmény 1782 őszén kezdte meg működését - 12 évvel megelőzve az 1794-ben induló párizsi École Centrale des Travaux Publics-t, a későbbi École Polytechnique-et. A Nagyszombatról 1777-ben Budára, a királyi palotába áthelyezett Tudományegyetem keretei között, annak filozófiai fakultásához csatolva működő intézmény így Európa első olyan mérnökképző intézete volt, ahol már felsőfokon oktattak műszaki tudományokat. Az alapítást biztosító királyi rendeletben először mondták ki, hogy Magyarországon ekkortól nyilvános mérnöki állásra csak oklevéllel rendelkező személy alkalmazható. A német nyelven folyó képzés eredetileg hároméves volt, és elméleti, valamint gyakorlati szigorlattal zárult. A képzési időt 1806-ban két tanévre csökkentették. Az intézetben fennállásáig, azaz 1850-ig összesen 1278 földmérő, térképrajzoló, vízszabályozó és árvízmentesítő okleveles mérnököt képeztek ki. Az Institutum Geometricum az első két évben a Budán található régi káptalani házban, a későbbi dézsmaházban működött, de egy nagyobb termet is bérelt rajzterem céljára. 1784 nyarán II. József átköltöztette a Tudományegyetem három karát Pestre, a ferencesek kolostorába. Az Institutum Geometricum számára ekkor a ferences kolostor kertjében (a mai Egyetemi Könyvtár helyén) álló kisebb épületet jelölték ki, melyben egészen megszűnéséig, 1850-ig működött. AXIX. század első felében az ipari fellendüléssel járó szakemberigényt már nem tudta kielégíteni az Institutum Geometricum. Szükségessé vált a más műszaki tudományokban is jártas mérnökök képzése, illetve egy új, az Institutum Geometricuménál magasabb szintű képzést nyújtó intézmény. Először az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés foglalkozott a Polytechnicum (Műegyetem) felállításának ügyével,
