Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Géplaboratórium épülete - The Engines Laboratory Gy. Balogh Ágnes
K1H. JÓZSEF MŰEGYETEM EP1TKEZE5E. korábban kiváló berendezésű - gépekkel és vizsgáló módszerekkel felszerelt - laboratóriumokkal rendelkezett. Európában ez a gyakorlat még újnak számított: a német technikai főiskolákon is csak a XIX. század utolsó harmadában vezették be a laboratóriumi oktatást. Elsőként anyagvizsgáló intézetek Létesültek Münchenben, Berlinben, Zürichben, majd Stuttgartban. A legkorábbi európai géplaboratóriumot 1875-ben, Münchenben rendezték be, s ezt a stuttgarti, a darmstadti, majd a berlini (charlottenburgi) laboratórium követte. A budapesti géplaboratórium is hasonló céllal épült, igaz, a nyugati egyetemekénél kisebb méretben valósult meg. Az 1300 m2 alapterületű Géplaboratórium épülete két részből áll: a nagyméretű, üveg felülvilágítókkal megvilágított gépcsarnokból és a hozzá északról csatlakozó, eredetileg földszintes, lapostetős, oldalfolyosós épületszárnyból. Pecz Samu a Campus felőli, gazdagabb formavilággal épült szárnnyal kívánta eltakarni az épület valódi méreteit és ipari jellegét, amelynek földszinti helyiségsora egy oldalfolyosóval közvetlenül csatlakozik a csarnokhoz. Építése idején a hevederes, fiókos dongaboltozattal fedett előcsarnok két oldalán mérlegszoba, előadóterem, tanári szobák és mellékhelyiségek (mosdó és ruhatár) kaptak helyet. Eredetileg csak ez a szárny volt alápincézve, s a pincében két, nagyméretű raktár helyezkedett el. A pincét a melléklépcsőházból a folyosó Fizikai épület felőli végén lehetett megközelíteni. A Kazánház felőli végén átjárást biztosító folyosó indult. Az eredeti tervek szerint a csarnokot 12 m fesztávolságú acél rácsos tartók fedték volna, de a lefedés végül vasbeton födémekkel épült meg. A csarnoktér megfelelő megvilágítását 8x2 darab üveg felülvilágító biztosítja. A lapos tetőket eredetileg facement fedéssel burkolták. Az épület homlokzatképzésére a téglamellvédek, -díszek, és -párkányok, valamint kő és kerámia díszítőelemek a jellemzőek. Díszítettsége, illetve tömegformálása szempontjából ez a leg - visszafogottabb Pecz Samu valamennyi épülete közül. Eredeti állapotáról mindössze egyetlen fotó ismert, azon is csak az épület egy része látható, távolról, a Sóhajok Hídja alól. A Fővárosi Levéltárban megtalálhatók az eredeti engedélyezési tervek: az 1:100 léptékű metszetek és homlokzatok 1905 októberében készültek, az alaprajzok pedig novemberben. Fennmaradt egy 1906 júniusában jóváhagyott teljes engedélyezési tervsorozat is. Pecz ezeken az alaprajzokon pirossal jelölte a tervezés közbeni változtatásokat, ami tulajdonképpen a keleti és nyugati homlokzatok cseréjét jelentette: eredetileg nyugatról nyíltak volna a gépcsarnok kapui, a nyugati oldali kis toldalék (benzinkamra) pedig a keleti oldalra épült volna. 207 METSZETEK. ENGEDELYEZES I TERV, 1905 SECTIONS, PERMIT PLAN. 1905
